Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
229' Naponta terjed azon baljóslatú hír, hogy a főváros rendezéséről szól6 törvényjavaslat a jelen országgyűlésen már tárgyaltatni nem fogna. Megdöbbentően hatott ezen hír városunk közönségére, nemcsak azért, mivel annak váratlan megvalósulhatása esetén továbbra is meghosszabbítva látnók azon ideiglenességet, melyben a törvényhatósági összes személyzet, különben is törvényes megválasztási ideje szakán túl, még tovább működni kénytelen lenne; hanem különösen azért, mivel a közel kilátásba helyezett törvényszerű átalakulás idejére városunk nagyjelentőségű különféle ügyeinek elintézését, mindenekfelett pedig a kor követelményeinek jelenleg már egyáltaljában meg nem felelő községi ügykezelést és tiszti szervezetet elhalasztani szükségesnek tartván, ama hírnek megvalósulása esetében városunk nagyfontosságú ügyeinek célszerű berendezhetését az ideiglenesség bizonytalanságába elodázottnak tapasztalnék. Bennünket e tekintetben a mulasztás vádja nem terhel, mert hivatkozhatunk azon feliratainkra, melyekben a m. kir. kormány előtt úgy a képviselőtestület, valamint a tisztikar újbóli választatásának elrendelését kérelmeztük; a köztörvényhatóságok rendezése ügyében pedig a mélyen tisztelt országos képviselőháznak becses figyelmét a főváros rendezésének ügyére jó eleve tiszteletteljesen felhívtuk. Tettük pedig mindezt azért, mert állásunk nehézségét miként ma, már akkor is súlyosan éreztük, tudván azt: hogy a jelenleg működő köztörvényhatósági személyzetnek megválasztásába városunk jelenlegi lakosságának egyötödrésze be nem folyt; a főváros ily arányú választói alkotmányos választói jogaik gyakorlásától csakis a jelenlegi ideiglenesség miatt vannak kizárva; nemkülönben tudván azt is, hogy az összes lakosság úgy ebbeli alkotmányos jogának gyakorolhatását, valamint a rendezettebb közigazgatást mindinkább hangosan követeli. De épen azért, mivel mindezeknek teljes ismeretével bírnak, és figyelembe véve azt, hogy az ország összes törvényhatóságainál véghezvitt rendezés folytán a fővárosi közönség is méltán igényli, sőt jogosan követelheti, hogy irányába a jelenlegi kivételes állapot minél előbb törvényszerű intézkedés által megszüntettessék, mélyen érzett kötelességünk az, miszerint: Tisztelettel felkérjük a mélyen tisztelt országos képviselőházat, hogy a fővárosok rendezéséről szóló törvényjavaslatot még e jelen országgyűlés folyama alatt tárgyalni, királyi szentesítés alá terjeszteni, s az által a főváros összes közönségének megnyugvását eszközölni méltóztassék. Kelt Pesten, 1872. évi márc. 6-án tartott városhatósági közgyűlésből: Barna s. k., főjegyző. Kívül: Magyarország mélyen tisztelt törvényhatóságához. Tiszteletteljes kérelme szab. kir. Pestvárosa köztörvényhatóságának. A fővárosnak rendezéséről szóló törvényjavaslatnak még a jelen országgyűlés folyamában leendő tárgyalása és törvénnyé emelése iránt. (Pestvárosi levéltár: XI—65/1868.)