Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

Az 1848. évi XXIII. törvénycikk a szabad királyi városokról.

1.

1. §. A város, mint önálló köztörvényhatóság, közdolgait törvényes felsőbb felügyelés alatt, minden más törvényhatóságtól függetlenül, a köztörvény szerint igazítja.

2. §. A városnak, mint törvényhatóságnak, rendőri, büntető és magánjogi tekintetben alá vannak vetve — kivéve a megyék székházait és a való- , ságos szolgálatban álló katonákat szolgálati vétségeikre nézve — minden a város határában létező egyének és javak különbség nélkül.

3. §. Az alatt, míg a városok rendezése iránt a törvény részletesen rendelkeznék, következő határoztatik meg:

a) A városok felosztása.

4. §. Oly városok, melyekben 12.000 lakosnál kevesebb vagyon, kisvárosoknak, melyekben 12.000 lakosnál több, de 30.000 lakosnál kevesebb vagyon, középvárosoknak, és melyekben 30.000 lakosnál több vagyon, nagyvárosoknak neveztetnek.

b) Tisztújításokról.

5. §. Az országgyűlési követek választásáról az egész országra nézve általánosan külön törvény rendelkezvén, a városi tisztviselők választására nézve ezennel határoztatik:

Választók.

6. §. A városi közönségnek, a nőket kivéve, mindazon tagjai, kik teljes korúak, sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nincsenek, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül választók; ha

a) a város határához tartozó és a telekkönyvben tulajdon vagy egyszersmind hitveseik nevére is különleg beírt oly házat vagy telket egy év

Főváros egyesítése. 1