Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
215 javaslat kiindult, az egyesítés a három város között a lehetőségnek legvégső határáig már most tényleg életbe is léptettessék^ Minthogy azonban számos oly tárgyak merülnek fel az adminisztratió mezején, melyekre nézve a városok között nevezetes különbözetek léteznek, mikben pedig egyformaság hozandó létre; de ily miveleteknek nem egyedül egy mindenesetre hosszabbra nyúló időszak, mialatt a viszonyok kölcsönösen tanulmányozandók, hanem, mint p. o. javadalmi s egyéb szerződéseknél, még harmadik személyek magánjogi viszonya is útjában állanak; mindezeknél fogva a bizottmány rövid időre terjedő átmeneti intézkedések alkalmazását látja elkerülhetetlenül életbe léptetendőnek; ezek a már tényleg fennállandó egyesítés főszálait nemcsak érintetlenül hagynák, de azokat lassankint még inkább megerősítenék, bizalmat keltenének az aggódók körében, mely a közel jövőben általános egyesülésig, tökéletes megnyugvásig érlelődnék; és minden tekintetben elegendő idő nyeretnék arra, hogy a fenforgó összes különböző kérdések megfontolva, alaposan intéztessenek el. cfly irányban vezéreltetve tért át a bizottmány az egyes főbb kérdések megvitatására és pedig miniknek előtt: 1-ször. Ó-Budát illetőleg/ ha vájjon ezen Pest és Budától egészen eltérő heterogén viszonyokból álló város csatlakozása kérdésénél lehet-e tovább menni annál, hogy a törvényhozás egyelőre csak elvben mondja ki Ó-Budával az egyesítést a jövő tisztújításig, mely hat év leforgása alatt minden .viszonyok tisztáztatván, a tényleges egyesülés csak akkor állana be, vagy qghetőnek hiszi-e a bizottmány ezen tényleges egyesítést Ó-Budával már most, s ha igen, mennyiben és minő feltételek alatt ? J&zen kérdést a bizottmány igyekezett minden oldalról megvitatni és azt találta,' hogy Ó-Budának, mint községnek a fővárosokkal egyesítése, mellőzve egyéb fennálló viszonyokat, lehetséges és kivihető, mihelyt az ott még fennálló földesúri és hűbéri viszonyok megszűntek. Ezeknek megszüntetését pedig a tényleges egyesítésre nézve azért véli szükségesnek a bizottmány, mert míg egyrészt nem tartja lehetségesnek, vagy ha lehetséges lenne is célszerűnek azt, hogy egy és ugyanazon főváros, mint törvényhatóság területén a város mint földesúr mellett még más idegen is bírjon földesúri jogokat, úgy másrészt azt is kénytelen kinyilatkoztatni, hogy ha a törvényjavaslat 84. §-ának első pontja az ó-budai királyi kisebb haszonvételek megváltását illetőleg fentartatnék, ezen intézkedés az egyesülés által legalább néhány évig úgyis csak nagyon kétes hasznot húzó Ó-Buda községet, tekintve az egyesített fővárost illetéktelenül terhelné, ellenben a kincstárnak méltányosságon túl is hasznot hajtana, amennyiben az egyesítés által Ó-Buda a magasabb jövedelmet képviselő házbéradó alá fog esni, mi az államra nézve tetemes jövedelem szaporodást képvisel, amennyiben a törvény indoklásában e címen fölvett 16.975’— ft. házbértöbblet már a kir. haszonvételek öszegét jóval túl haladja; minélfogva a bizottmány azt véli, hogy az ó-budai királyi kisebb haszonvételek egyszerűen az egyesült fővárosnak átengedendők lennének.
