Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

207

még csak hozzávető tájékozás is bajosan lenne előterjeszthető, itt e kérdésnek még külön helyi szempontjai is merülnek fel, névszerint:

a) Vájjon az eszközlendő megváltás csupán a város beltelki területére szorítkozik-e, vagy az egész határra kiterjedjen? Mert e határ tőszomszédságában az uradalomnak már tagosított és újra berendezett pusztai birtoka van, melyen különböző regale jogokat is tényleg élvez s a birtokhoz az uradalom még az óbudai határból is minden valószínűséggel tagosítani fog, hol t. i. majorsági birtokai legnagyobb része jelenleg is fekszik, lévén azon jelenleg is regálék alkatrészét képező 3 patakmalom, kocsma, vadászati, dunai malom és halászati jogok gyakorlatával. Arról t. i. még csak sejtelmei is bajos lenne formálni, vájjon fogja-e, vagy kivánja-e az uradalmat ily különálló birtokterületen gátolni a majd létrejövendő regaleváltsági törvény.

De ezenkívül:

b) e regálék másrésze, névszerint vizi és partjog az uradalomnak teljesen elkülönített 180253/ieoo holdnyi szigetbirtokaival van egybeköttetésben, mely birtokok 1880-ban a jelenlegi bérlötársulattól visszakerülvén, még most előre nem is tájékozható, de a jelenleginél mindenesetre sokszorosan magasabb jövedelmezést helyeznek kilátásba. Ezekre nézve tehát a magyar államkincstárnak is érdekében áll fentartania teljes úri jogait, mint azt a Margitsziget tulajdonosa, Ő cs. kir. Fensége fentartja. Különösebb tekintetre méltó:

c) a város alatti Dunapartjog is, mit a kincstár mai napig kizárólagos földesúri jogon felhasználva s ép jelenleg is felsőbb tárgyalás alatt áll mintegy 71319/ieoo holdnyi partrészeknek új háztelkekké beosztása útján értékesbítése. Hasonló jelentékeny tényleges jövedelmet hajtó, vagy erre biztos kilátást nyújtó tulajdonjogokat az uradalom kétségkívül csak megfelelő teljes kárpótlás fejében, azaz a legalább is kilátásban levő haszonélvezet teljes tőkésítésének megtérítése mellett engedhetne át.

És ezen tőkésítések meghatározásánál is nagy megfontolást érdemel, hogy a kincstári javaknál általában csak a kincstár világos és nagymérvbeni megrövidítésével alkalmaztathatnék afféle eljárás, minő a földtehermentesítés és szölődézsma váltságok kiszámításánál alkalmaztatott, t. i. a 10 évi jövedelem átlag mérlege.

Eltekintve ugyanis azon kevésbé jelentékeny károsodástól, mint a pénzérték csökkenésének, papírok árkeltének stb. számba nem vétele ily váltságoknál okozni szokott s a hivatkozottaknál tényleg okozott is; az államjavak eddigi kezeltetésénél befolyt jövedelmek, hogy mennyire nem nyújtanak a birtokok tényleges jövedelmezési képességére még csak felületes tájékozást sem, ennek némi megvilágításául szolgáljon egy példa csak innen a szomszédságból :

A békás-megyer-kissinghi 735 kát. holdnyi művelhető birtok évi jövedelme f. é. október elején végrehajtott bérbeosztás alkalmával 5000 frt-ról 15.000-re emelkedett; ugyanott a kőbánya jövedelme pedig különösen 470 frtról 1900-ra.