Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
205 adó-, árva- és egyéb közügyekben kényszerülve legyenek a távol központba fáradozni; de sőt ilyen ügyek és hivatalok tekintetében a távolabbi részek igénye és érdekére kellő tekintet legyen, s a hivatalhelyek úgy és ott állíttassanak fel, hogy és ahol a polgárok jelentékenyebb időveszteség és költség nélkül ügyeiket végezhessék. 3- szor. A törvényjavaslatnak 84. §-a különösen e várost érdeklőleg szól, amennyiben ez a m. kir. kincstár és Óbuda mezőváros közt létező királyi kisebb haszonvételek és javadalmak miképeni rendezését s megváltását tárgyazza. Azonban idevágólag legelső óhajtásunk az, hogy miután egy nagy, egyesített fővárosnak előállítása országos kívánság és érdek, a magas kormány és törvényhozás ezen általuk is annyira méltányolt állami érdeknek hozzák meg az ügy hathatós előmozdítása céljából a kellő áldozatot azáltal, hogy ama királyi haszonvételeket és javadalmakat a főváros javára egyszerűen szüntessék meg, hogy e javadalmak a váltsági arányosítás tekintetében akadály tárgyát ne képezzék. Amennyiben azonban az áldozatra a m. kir. kincstár hajlandó nem volna s nem lehetne, e város közönsége kéri, hogy a 84. § szövegének ezen 4-ik sorbeli kitétele: „a főváros magának tulajdonkép megszerezheti“ oda javíttassák ki, miszerint a főváros ezen haszonvételeket s javadalmakat magának tulajdonkép kell, hogy megszerezze.“ S miután e § további szövege azon esetre, ha a m. kir. kincstár és főváros közt a megváltásra nézve egyezség nem sikerülne, további módozatot nem emlit, kívánságunk, hogy módozatként itt is a legelőügyre vonatkozó eljárás mondassák ki, s ez a törvényben világosan említtessék meg azzal, hogy a váltsági összeg megállapításánál a kezelési költségek mindenesetre be- és leszámítandók lesznek. Kérjük e módozattal — mint lényeges kiegészítő résszel — a §-t megtoldatni. 4- szer. Nem ugyan magából a törvényjavaslat szövegéből, de igen is az azt beterjesztő indokolásból tisztán olvasható, hogy ezen községnek a fővárosba leendő bekebeleztetése esetén ez a testvér két fővárossal egyenlő házbérjövedelmi adóosztályba fog tartozni, ami által tehát maga a kormány ezen bekebeleztetésből az itteni lakosság hátrányai és kárára nyilvánosan hasznot húzni kíván; ezen az itteni lakosság, mint állampolgárok és alattvalók nyílt kárával célzott törekvés ellen mi már most kénytelenek vagyunk szót emelni, miután a célzat úgy a méltány, mint igazságossággal ellenkezik; s tekintve] az itteni házak szerény és szegényes építési módját, s ezeknek a fővárosokéhoz mérve kimondhatatlanul csekélyebb jövedelmezőségét, úgy véljük, teljesen indokolt azon kérelmünk, miszerint városunk az 1868. évi XXVI. t.-c. 6. 7. §§-ai nyomán az eddigi körülményeink s az itteni viszonyoknak megfelelő alacsonyabb adóosztályba továbbra is meghagyassék. 5- ször. A két testvér fővárosnak a hídvám eltörlésére irányozott kérelmét az ipar, kereskedelem és a szabad közlekedés érdekéből csak méltányolni
