Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
204 mielőtt az érdemleges tárgyalás alá vétetnék, a tisztelettel alulírott várost közönség, mint egyik érdekelt fél e javaslatot illetőleg következő alázatos előterjesztés és kérelemmel járul a tisztelt házhoz. Óbuda város közönsége, habár magát biztossággal tájékozni csakugyan nem képes az iránt, ha vájjon a célzott egyesítésből reá előny vagy hátrány származand-e ? tekintettel mégis az egyesülést mindinkább hangoztató közvéleményre, s méltányolva az e részben nyilvánuló közóhajt s netáni országos érdeket, ama egyesülést elvben szívesen fogadja; azonban nemcsak célszerűnek véli, de szükségesnek is tartja, hogy a három város ezen egyesítése ne a törvény általi ráparancsolásnak, hanem a mindennemű érdekeik tekintetében egymás közt előzetesen, s autonom jogkörükben kényszerítlenül megegyező városok szabadakarat nyilvánulásának kifolyása legyen. Óbuda korona mezőváros például a törvényjavaslat 82. §-ában magára és érdekeire nézve már most veszélyeztetést lát, amennyiben, ha a három városnak egyesítése törvény által előbb mondatnék ki, mintsem ezek egyenkinti érdekei egymás közt előzőleg összhangzásba hozatnának, akkor e város, mely az egyesülés módozatainak utólagos megállapítása végett összeülendő 3 városi képviselet közt legcsekélyebb számmal fog jelentkezni, érdekeit a leszavaztatás miatt megóvni képes többé csakugyan nem leend; s azon esetben viszont ha utólag a mindennemű érdekek tekintetében valóságos egyesülés el nem érettetnék, hanem az egyesülés csak a három város együttes közigazgatási szervezésében állapíttatnék meg, e város amellett, hogy önállóságát elvesztené, a központosítás által igényelt tetemes helyhatósági terhekhez sokkal nagyobb mérvben kényteleníttetnék járulni, mint amennyibe eddigi önálló kormányzata került, s emellett saját községi életének fentartása és emelése tekintetében viszont önmagára lévén hagyatva, ez álláspont a hatalmasan emelkedő két testvérfőváros társaságában e várost kétszeresen visszás és kedvezőtlen helyzetbe hozná. Ugyanezért alázatos kérelmünk oda járul, hogy csak a három városnak egymás közti érdekegyesülése alapján jöhessen létre az azok egyesítését célzó törvény; amennyiben pedig a tisztelt ház az általunk itt felhozott észrevételeket és okokat elég fontosaknak nem tartván, az idézett törvényjavaslat érdemleges tárgyalásába már most bebocsátkoznék s esetleg a három városnak a jelen törvényjavaslat alapján és szellemében való egyesítését törvényerővel elhatározni jónak látná, ez esetre bátorkodunk városunk érdekében a következő kívánalmakat különösen előterjeszteni: 1- ször. Városi községünk a rendőrségnek államköltségen való kezelését szívesen veszi, azonban határozottan idegenkedik a legtöbb adót fizetők előjogainak és a főispánságnak a fővárosbai beültetése és meghonosításától, mint amely intézmények a főváros viszonyainak nem csak meg nem felelnek, de sőt az e viszonyokból fejlődő szabadabb szellem követelményeivel ellenkeznek. 2- szor. Az egyesített főváros igazgatása semmi esetre se legyen annyira központosított, hogy a távolabbi városrészeknek, s igy e városoknak polgárai
