Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
1871. december 14. Budai kisebbségi vélemény a fővárosok egyesítése tárgyában. Habár elvben kívánatos, hogy az ország fővárosa és a magyar kormány székhelye egy erős központot képezzen, mind a mellett a tervezett egyesítés ellen kell nyilatkoznunk, mert minden egyesítésnek nem rögtönözöttnek és kényszeritettnek, hanem magából folyólag szabad akaratból eredőnek kell lennie. Minthogy azonban az előttünk fekvő törvényjavaslatban az egyesítés nem ily alapon szándékoltatikés az egyesítés az egyesíttetni szándékolt városok meghallgatása nélkül egy tollvonással terveztetik kimondatni — azt el nem fogadhatjuk. A rögtönzött és egyelőre nem időszerű egyesítés ellen szól mindenekelőtt (ha egyáltalában a közvéleményt figyelembe akarjuk venni,) a testvérvárosi lakosság ez irányban több Ízben tett nyilatkozata, mely nézetünk szerint nem csekély mérvadó. Nyilvánult pedig Budán az egyesítés elleni közvélemény az alkalommal, amidőn arról volt szó, hogy Budapesten csak egy királyi törvényszék fog felállíttatni és ezen törvényszéknek székhelye Pest leend. Felhozható ugyan, miszerint akkor, a midőn országos érdekek eléréséről van szó, helyi viszonyok tekintetbe nem jöhetnek, de ezen ellenvetés meg nem áll, ha a két testvérváros eredetét tekintjük, ha tekintjük azok fejlődését! Míg Pest szerencsés fekvésénél fogva mindinkább az ipar és kereskedelem gyúpontja lön, addig a regényes, de a kereskedés tekintetéből nem a legelőnyösebb fekvésű Buda, melynek egy része (a vár) évszázadok óta amúgy is félig-meddig katonai központnak tekintetett és tekintetik jelenleg is, amenynyiben a sokszor sürgetett várfalak lerombolása nem engedélyeztetett és a várerődítés még nagyrészben fentartatott, nagyobbrészt szőllő- és földmívesek lakhelye lön. Ezen foglalkozások eredménye az, hogy különösen, ha a kereskedés tekintetében Buda Pesttel versenyezni kíván, a pesti és budai polgárok érdekei egyenes ellentétbe jöttek és jönnek jelenleg is. Az érdekek ezen ellentéte nem elegendő ok ugyan az egyesítés ellenzésére, mindenesetre azonban latba veendő ott és akkor, ha a lakosság tekintélyes része ellenzi az erőszakos egyesítést és ha a törvényhozás ki nem tünteti az egyesítés előnyeit. Az egyesítést elleneznünk kell, mert a legjobb meggyőződésünk szerint holt betű maradand, míg — és ez a főmomentum — könnyű és ingyen közlekedésről gondoskodva nem lesz. Mindaddig, míg Budát Pesttel csak egy híd köti össze, mindaddig míg ezen hídon is vámot fizetni kell, mindaddig míg a kormány részéről a Lánchídtársulattól megváltott privilégium fentartatik és magánosoknak hidat építeni, vagy a közlekedést hídvám fizetése nélkül eszközölni nem szabad, egyszóval mindaddig, míg a kormány a létező hidon
