Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

196

8. §. Az árvaügyeknek ilyeténkép tervezett összpontosítása szükségtelen, de rossz is, mert ép az árvaügyekben úgy kell intézkedni, hogy az érdekelt felek könnyen juthassanak az illető hatósághoz.

Az árvaügyekre — ha nem is minden kerületi albiróság mellé, mi legcélszerűbb volna — de az egyesülés tekintetében legalább is két árvabizottmány állíttassák fel, az egyik a mai Pest, a másik a mai Buda és Ó-Buda számára.

III. fej. A fővárosok évszázadok óta hozzászoktak a „képviselőtestület“ elnevezéséhez, úgy, hogy céltalan azt a csupa uniformítás kedvéért törvényhatósági bizottságnak elnevezni, mi annál kevésbé ajánltatik, mivel e kitétel az egyéb bizottmány és bizottság neveivel is összeütközik.

Ajánljuk tehát, hogy e szó — törvényhatósági bizottság — mindenütt „képviselőtestület“-tel felcseréltessék.

A 18. §-ban megállapított választási mód más formában ugyan, de mégis a virilis szavazatot involválja, még pedig új, nem szerencsés módszer szerint.

v^Azon indokokon kívül, melyeket m. é. előterjesztésünkben a virilis szavazatokra nézve már elmondottunk, itt még különösen kiemeljük, hogy a törvényjavaslat értelmében az összes képviselőtestületnek felerésze választatnék a legtöbb adót fizetők által, még pedig választókerületenkint, azon arányban, mint 5:2.

Ez intézkedés által vagy a vagyonnak, vagy az értelmiségnek, vagy épen mindkettőnek kívántatik biztosíttatni bizonyos befolyás, e cél pedig a kerületenkénti összeírás és választás által illuzóriussá lesz, mert meg fog történni, hogy az egyik kerületben olyat kell majd választani, ki sem egyik, sem másik tekintetben nem üti meg a mértéket, holott a szomszédos kerületben olyanok maradtak el, kik amazokat mindkét irányban felülmúlják.

Ez tehát nem igazságos!

De az ellenkező módot sem merjük ajánlani, hogy t. i. a legtöbb adótfizetők a választók összegéből válasszák az őket illető felerészt, mert akkor megint megeshetnék, hogy ezek vagy mind, vagy nagyobb részt egyetlenegy kerületből kerülnének ki.

Legcélszerűbb tehát az egész virilis rendszert mellőzni.

A vagyonnak amúgy is ezer meg ezer útja van befolyását értékesíthetni, s így azt a törvényeknek különös intézkedése által gyámolítani nem szükséges.

A 34. §-ban említett iratok nem a levéltárnoknak átadandók, hanem a levéltárba teendők.

A 39. §-ban különösen felveendő azon kitétel, hogy a szavazás titkos.

42. §. A közgyűlés határnapja és sorozata az eddigi szokás szerint legalább 48 órával előbb közlendő.

43. § még egy ponttal pótlandó:

r) s végre egyáltalában mindazon ügyek, melyeket a közgyűlés maga előtt tárgyaltatni kíván.

46. §. A határozathozatalra okvetlen törvényes minimum szabandó.