Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
172 Röviden elősorolva a fent idézett §§-ok tartalmát, ezeknek elseje, az 59-ik, megemlítvén a tanács külső szervezését, a következő § rendelkezést foglal magában arra nézve, hogy a tanács tagjai más keresetszerű hivatallal vagy üzlettel ne foglalkozzanak. Ezen intézkedés egyáltalában nem mondható feleslegesnek a fővárosban, hol az illető tisztviselők állásával összeférhetetlen ilynemű mellékfoglalkozásokra bő alkalom kínálkozik. Következik ezek után a 61. §-ban azon működési térnek, melyet a tanács törvényhatósági szerkezet kábelében elfoglal, határozott megjelölése. Külön szakasz, az utána következő 62-ik, feladatul tűzi ki a tanácsnak a városi közvagyon és mindennemű városi pénzkezelésre való közvetlen felügyeletet. A városi számadások elkészítéséről és szabályszerű megvizsgálásáról való gondoskodást másra, mint a tanácsra bízni nem lehet, mert ezt sem a csak időre együtt levő közgyűlés, sem pedig ennek e végből netán kirendelendő küldöttsége hatályosan amiatt nem gyakorolhatná, mivel bármily pontosan teljesített pénztári egyszerű rovatolások által, a kezelésben netán előforduló hiányok a napi bevételek és kiadások sokasága és sokfélesége miatt föl nem deríthetők és mivel természetszerűleg a felügyeletet és ellenőrzést a városi összes pénzkezelés egyes szakmáiban csakis azok gyakorolhatják sikerrel, kik a bevételek és kiadások alapját képező hivatalos tárgyalások és intézkedések részleteibe vannak avatva; kik a saját szakmájukban befolyni kellő és kiadandó pénzekről tudomással kell, hogy bírjanak és kik ennélfogva a közpénzek szabályszerű kezelésére nézve felelősökké is tétethetnek. Ezen felelősség ugyanezen § második kikezdésében a tanács minden tagjára egyenkint és az összes tanácsra egyetemleg van kimondva a fennálló törvények értelmében. Ezen törvények különösen az 1715. LXXV1I. t.-c. 3. §-a, az 1723. LXIII. t.-c. 12. §-a, az 1848. XXIII. t.-c. 17. §-a és az 1870. XL1I. t.-c. 75. és 76. §§-ai. A hátralevő három szakasz, jelesül a 63., 64. és 65. §§ a tanács működésének alaki részével foglalkozik. Először is^az egyes közigazgatási és gazdászati ágak szerint a tanács kebelében külön ügyosztályok szervezése és mindegyikének élére egy-egy tanácsnok állítása rendeltetik el; oly rendszabály, mely nélkül a nagyszámú teendők célszerű felosztását, áttekintését és nyilvántartását, végre azoknak tárgy- és alakszerűén helyes elintézését várni nem lehet. > Aztán a tanács testületi tanácskozmányainál és határozatainál követendő szabmányok soroltatnak elő, valamint az úgynevezett folyóügyek elintézése körüli módozat is előadatik oly célból, hogy az újonnan megalakítandó tanács azonnal és jövőre is a keretet, melynek keretén belül tisztében eljárnia keilend, már készen találja. E mellett azonban fenn van a törvényhatóság elhatározásának tartva, hogy a tanácsi ügykezelés részleteit külön utasítással szabja meg. A tanács határozatainak felebbezéséről azon oknál fogva látszott szükségesnek a 65. §-ban olvasható rendelkezés, mert ez azon pont, melynek
