Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
170 sága s emiatt a közgyűlések gyakori tartása múlhatatlanul szükségessé teszi, hogy a bizottsági tagok száma, kiknek nagy része a közgyűléseken mindenkor amúgy sincs jelen, folyvást kiegészítve tartassék. Ez oknál fogva rendeltetett a törvényjavaslat 21. §-ában minden öt bizottsági tag után egy póttag választása, mely eltérés az 1870. XLII. t.-c. 29. §-ától már a törvényjavaslat idézett szakaszában, de azzal is indokoltatik, hogy a választó tömegek gyakori összehívása a fővárosnál többnemű okoknál fogva mellőzendőnek tartatott. A törvényjavaslat IV. fejezetét illetőleg, mely a közgyűlésekről szól, következők jegyeztetnek meg: E törvényjavaslat 47. §-ában azon intézkedés, hogy a közgyűlési ügyek tárgyalását a tanács készítse és azokat a közgyűlésen a tanács terjessze elő, a fővárosi törvényhatóság gyors és szabatos müködhetésének nélkülözhetetlen feltétele. Ugyanazonos intézkedés az 1870 : XLII. t.-c. 44. §-ával, mely a vármegyékben, székekben, stb. a közgyűlési tárgyak előkészítésével, az alispán elnöklete alatt, állandó választmányt bíz meg. Ezzel kezdetüket veszik azon részletes intézkedések, melyek a fővárosi közigazgatás célszerű berendezése céljából törvény által meghatározandónak tartattak; törvény által amiatt, mert míg az 1870. XLII. t.-c. 64. §-aa törvényhatósági joggal felruházott többi városok belügyeinek ellátása s önkormányzati joguk gyakorlása iránti szervezkedést az illető város szabályrendeleteinek tartja fenn, ugyanazon törvény 1. §-a Buda és Pest városok beligazgatási szervezéséről külön törvény útján kíván gondoskodtatni: ennélfogva szükségesnek tartatott, ezen beligazgatási szervezésnek a szorosan vett közigazgatási teendőkre vonatkozó részét, az alább következő szakaszokban tüzetesb rendelkezések tárgyává tenni, annyival is inkább, mert fölötte kívánatos, hogy oly törvény alkottassák a főváros számára, melynek alapján ugyanaz törvényhatósági egész működését azonnal megkezdhesse, mi azonban egyhamar nem történhetnék meg, ha a belső szervezet a törvény 64. §-ában elősorolt valamennyi ágainak berendezése iránt előbb a három város küldöttei, azután a közgyűlések tanácskozni, azután a külön átalkotandó szabályrendeleteket a belügyminiszter jóváhagyása alá terjeszteni, s azt bevárni kénytelen volnának, hogy mindezek után egy újabb közgyűlés a szervezet tényleges életbeléptetéséhez láthasson. A törvényjavaslat következő §-a, mely az évi költségelőirányzat és a zárszámadás elkészítése körüli eljárást szabja meg, az 1870. XLII. t.-c. 14. §-ávaI ugyanazonos, csakhogy az általános elhatározások sorából ide, hol a közgyűlés teendői részletesen soroltatnak elő, a fővárosi viszonyokra alkalmazott szövegezésben vétetett át Annak kikötése, hogy az önkormányzat körébe tartozó fontosabb kérdések, jelesül új adók behozatala, létezők felemelése, vagy megszüntetése, 10.000 frtnyi értéket meghaladó elidegenítés és kölcsön felvétele iránti elhatározásoknál a bizottsági tagok egy negyedrésze, tehát 100 tag legyen jelen
