Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
167 szólva mindnyájánál a fővárosi rendőrséget országosan szervezve látjuk, a közvélemény általános követelménye gyanánt tüntették fel azon óhajtást, hogy a fővárosi közrendészeti ügyek kezelését minálunk is az állam vegye által. A fővárosi enquéte-bizottság előterjesztett munkálatában ez óhajtásnak határozott kifejezést adott. A nézetek csakis azon kérdésnél tértek el egymástól, vájjon a főváros összes közrendészeti teendői menjenek-e át az államra, vagy ezek bizonyos része a törvényhatóságnál maradjon meg? Tekintettel azon körülményre, hogy a szorosan vett helyrendőri teendőket a közrendészet egyéb ágaitól elválasztani nem lehet, tekintettel továbbá arra, hogy ha ezen elválasztás elméletileg megkísértetnék is, ugyanaz a gyakorlati életben az ugyanazon téren mozgó két vagy háromféle végrehajtó közegek közt csak bonyodalmakra és súrlódásokra vezetne; a kormány a közrendészet állami szervezési eszméjét elfogadandónak vélte ugyan, de egyúttal saját felelőssége körének megóvása érdekében, az összes közrendészeti teendőket, különösen a végrehajtás terén, az egységesen és állami kezelés alatt szervezendő rendőrség körébe vonandónak mondotta ki. Hogy azonban a közigazgatás ez ágára is a törvényhatóságnak azon befolyása megóvassék, mely őt állásánál fogva megilleti, a törvényjavaslat 11. §-ában nyíltan kijelenti, hogy a törvényhatóságnak szabályaikotási joga helyrendőri ügyekben épségben marad. A másik vezérelv, mely ez alkalommal érvényesíttetett, a következő §-ban foglaltatik, mely szerint a tulajdonképeni rendőri működés a rendőri bíráskodástól külön választatik, miáltal a rendőrség részéről bármi részben elkövethető visszaéléseknek, melyek az alkotmányos szabadságra nézve veszélyesekké válhatnának, eleje van véve, illetőleg megtorlásuk biztosítva. A fővárosi rendőrségnek a most mondott elvek alapján szervezéséről, külön törvény fogván rendelkezni, ehelyütt, hol a fővárosi törvényhatóság hatásköréről van szó, elégnek látszott e szervezés főbb elveit megemlíteni. Addig is pedig, míg e részben a törvény megalkottatnék, a rendőrség jelen állapotában szükségképen meghagyandó, mert a fővárosi tisztújítás valószínűleg előbb fogván megtartatni, semmint a fővárosi rendőrségről készített törvényjavaslat törvénnyé válhatnék, az alkotandó törvény értelmében szervezendő rendőrség személyzetének új választás alá bocsátása mellőzendőnek tartatott. /fi fővárosi törvényhatósági bizottságról-most következői III. fejezetnek Sarkpontját a 18. és 19. § képezi, melyben a fővárosi bizottság alakulási és választási módozata van meghatározva, miért is mellőzve a többi §§-ok részletezését^ melyek mind a 17., 18. és 19. §§-ok folyományai, izén utóbbi főfontosságú §-ra összpontosított indoklás a következőkben adatik előx < Ezen §§-okban foglalt eltérés a municipális törvénytől abban leli igazolását, hogy a buda-pesti közönség legvagyonosabbjai nagyobb részben az ipar és kereskedelmi és a pénzvilág köréből valók, ezek mellett van még
