Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
161-együtt képezze az ország fővárosát, már egy negyed századnál több idő óta foglalkoztatja a közvéleményt. Az 1848. évi törvényhozás, mely a magyar kormány székhelyéül Budapestet tűzte ki, a két várost egynek és úgyszólva elvileg az ország együttes fővárosának mondotta ki. Az alkotmány helyreállítása, mely Budapestet tényleg a magyar állam fővárosává és így szellemi és anyagi érdekeinek központjává emelé, a két város érdekközössége, mely a társadalmi téren mindannyiszor ösztönszerüleg nyilatkozott és a hatóságok összhangzatos eljárását oly sok esetben vonta maga után, végre az 1865/8. évi és most ülésező törvényhozás több nemű intézkedései mindinkább megvalósítják az egyesítés eszméjét és pedig a kormányzat nemcsak azon ágaiban, hol az államhatalom önállólag rendelkezhetett, hanem olyanoknál is, melyek a törvényhatóság önkormányzati körébe esnek. így például a közadók, különösen pedig ezek közvetett része kezelésénél, a népnevelés ügyében, végre a fővárosi közmunkáknál, a törvény úgy a kormányzatra, mint a törvényhatósági közreműködésre nézve az egységet és közösséget mondotta ki. A fővárosi rendőrségre nézve, mely eddig a két város törvényhatósági hatásköréhez tartozott, jelen szervezetében elégtelennek és merőben tarthatatlannak bizonyult, elodázatlan követelmény gyanánt jelentkezik, hogy az a két város és környéke területén egységesen és az állam kezelése alatt szereztessék, mire nézve a képviselőház elé legközelebb törvényjavaslat fog terjesztetni. Végre a bíróságoknak a törvény által elrendelt, s ép folyamatban levő állami szervezése által ismét egy közfal bontatott le, mely a testvérvárost eddig egymástól elválasztá, mert a két törvényhatóság kebelében és ennek alkatrészeit eddig képezett külön bíráskodás sem álland többé az egységes szervezkedés és összeolvadás útjában. Ezek után joggal azt mondhatni, hogy az állami és törvényhatósági összes működés körében egyedül a szorosan vett közigazgatás az, mely a testvérvárosokban elkülönítve kezeltetik. Hogy a két város ezentúl közigazgatási tekintetben is úgy legyen, hogy Magyarország számára lehetőleg erős és egységesen szervezett főváros és a magyar államhoz méltó központ alkottassák: ezen óhajtás a fővárosi enquéte-. bizottság előterjesztéseiben összhangzó és igen határozott kifejezésre talált. Az enquéte-bizottság ezen egyhangú elhatározása, azon körülmény továbbá, hogy az összes napi sajtó, mellyel a fővárosi törvényjavaslat közöltetett, s mely azt a közönséggel egész terjedelmében megismertette, az egyesítés eszméjét pártkülönbség nélkül a legmelegebben karolta fel; végre azon körülmény, hogy az enquéte bizottság kebelében készült törvényjavaslat közzététele után sem a napi sajtóban, sem pedig Buda és Pest városok Főváros egyesitése. 11
