Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
158 közgyűlést tartanak és a közgyűlésekből az idézett törvény 91. §-ában meghatározott küldöttség megalakítása végett Pest, Buda és Ó-Buda képviselőtestületeiből a népességhez arányosított számban tagokat küldenek ki. A küldöttség megválasztván elnökét, aszerint, amint a törvényhatóság jövő szervezete igényli, tervet dolgoz ki: a) a fővárosnak közigazgatási kerületekre osztásáról; b) emezekkel kapcsolatban választókerületek alakításáról; c) a tisztikar, szak-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet létszámáról és a fizetések mennyiségéről • d) az ezen törvényjavaslat 8. §-a értelmében alakítandó árvaszék szervezéséről és az árvaügyeknek a törvényszéktől átvételéről; e) az ezentúl egy fővárost képezendő városok összes közvagyona és tartozásainak, valamint az összes jövedelmek közösítéséről és egységes kezeléséről, vagy pedig, ha a közvagyonnak és tartozásoknak külön kezelése célszerűbbnek mutatkozik, ezen kezelés módjáról és azon arányról, mely szerint a főváros önkormányzati és közigazgatási közös költségei az egyes városi közjövedelmekből födöztetni, a maradékösszegek pedig az egyes városrészek rendelkezésére bocsáttatni és kezeltetni fognak (7. §). A küldöttség munkálata fölött egy közös űjabb közgyűlés határoz, s megállapodásait megerősítés végett a belügyminiszternek terjeszti fel. 83. §. A helybenhagyott határozatok alapján a belügyminiszter által összehívandó és a főispán elnöklete alatt tartandó űjabb közös közgyűlés megválasztja az igazoló és bíráló választmány tagjait s az összeírási, illetőleg szavazatszedő bizottmányokat, a jelen törvény értelmében kitűzi a választások határidejét, s általában megteszi mindazt, amit a jelen törvény életbeléptetése megkíván. 84. §. Az ó-budai királyi kisebb haszonvételeket és mindazon javadalmakat, melyek a magyar királyi kincstárt Ó-Buda mezővárosában földesúri jogon illetik, a főváros magának tulajdonkép megszerezheti, ha vagy ezen haszonvételek és javadalmak mostani jövedelmük szerint megállapítandó tőkeértékét a magyar királyi kincstárnak megtéríti vagy pedig a mostani jövedelmek pontos fizetését a magyar királyi kincstárnak biztosítja. A közlegelő arányosítása iránt a magyar királyi kincstár és Ó-Buda mezőváros közt folyamatban levő tárgyalások azonnal befejezendők és úgy Ó-Budának, mint az államkincstárnak a közlegelőből juttatandó rész barátságos egyezség útján határozandó meg. Azon esetre, ha a barátságos egyezkedés sikerre nem vezetne, a közlegelő aránylagos felosztását ezen törvény kihirdetése napjától számított 14 nap alatt összeülendő választott biróság végérvényesen fogja eldönteni. A választott biróság 4 tagból álland, kiknek kettejét a pénzügyminiszter, kettejét pedig Ó-Buda mezőváros közönsége fogja kijelölni; a választott bírák maguk közül elnököt választanak, mi ha sikerre nem vezetne, az elnököt a magyar királyi Curia legfőbb itélőosztálya fogja kijelölni.
