Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
124 A tagok száma Pesten 400, Budán 200. Ha a fővárosok egyesülnek, úgy a tagok száma újólag fog meghatároztatni. A képviselőtestület tagjai 3 évenkint 6 évre választatnak, ép úgy, mint a községi törvényben foglaltatik, szintúgy e törvény rendelkezései utánoztatnak a testület kiegészítése, választása iránt. Buda-Pesten a tagok választása választókerületenkint történik, a közgyűlés ezeket úgy alakítja, hogy egy kerületre 20-nál kevesebb és 50-nél több képviselő ne essék. Választóképességgel bír a két főváros mindazon férfilakosa, ki 5 év óta az országban lakik s más államnak nem alattvalója, sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom alatt nem áll és ki saját vagyona és keresete után Buda-Pesten legalább 15 ftnyi egyenes állami adót fizet, ha a) 20 éves korát már meghaladta és az illető városban legalább 2 év óta állandó telepedést föltételező önálló foglalkozással bir, s b) ha írni és olvasni tud. A választás a választókerületek részére kiküldött összeíró bizottságok előtt történik, ezek mindegyike 5 tagból áll, elnökeiket maguk választják. Aki az összeíró bizottmány által a bejegyzéstől elmozdíttatott, az az igazoló bizottmányhoz járulhat, miután ez dönti el a felszólalásokat. Mindkét bizottság ülései nyilvánosak. A szavazatok beszedését az összeíró bizottságok eszközük. A szavazásnál a személyi biztosság tekintetében ugyanazon rendszabályok alkalmazhatók, mint az országos képviselőválasztásoknál. Kiki csak személyesen és a választói igazolvány előmutatása mellett szavazhat. A szavazás szavazati ívvel titkosan történik. Minden öt képviselő után egy póttag választandó oly célból, hogy az időközben megürült képviselői helyek a rendes választás idejéig is betölthetők legyenek. A szavazatok szedése és összeszámítása nyilvánosan történik. A választás eredményének megállapítása után a jegyzőkönyv az igazoló bizottmány elnökének átadandó. Ez a választási eljárás helyes voltát megvizsgálja s a panaszok felett dönt; felebbezések minden esetben a határozat közzététele utáni 3 nap alatt nyújthatók be az igazoló bizottmánynál, mely az illető iratokat végeldöntés végett a belügyminisztériumhoz haladéktalanul átteszi. Ha a választás végbement és a képviselők háromnegyed része igazolva van, a főispán közgyűlést hirdet és itt a testületet alakúdnak jelenti ki. IV. A közgyűlésekről. A közgyűlés elnökét s egy vagy két alelnökét saját kebeléből maga választja egy évre, kik annak letelte után azonban újra megválaszthatók. Havas Sándor különvéleményt nyújt be e ponthoz, mely szerint a közgyűlések elnöke a főispán legyen. Közgyűlés minden hóban legalább egyszer tartandó, rendkívüli közgyűlés, ha a közgyűlés, főispán vagy polgármester kívánja, annyiszor a hányszor a körülmények igénylik; tartani kell közgyűlést akkor is, ha a képviselőtestület egytizedrésze azt kívánja A közgyűlés hatásköréhez tartoznak valamennyi
