Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

105

egyenesen a legveszélyesebb bajnak, az ochlokratiának (a póruralomnak) nyitna tárt kaput.

E veszély ellenében mi abban véljük a legbiztosabb ellenszert feltalálhatni, ha a királyi városokra nézve a képviselőtestület minden tagjai választás útján fognak ugyan létrejönni, de választó csak az lehetend, ki bizonyos meghatározandó mennyiségű államadót fizet; a választhatótól pedig múlhatatlanul megkívántatik, hogy olvasni, írni tudjon.

Foglaltatnak ugyan jelen miniszteri törvényjavaslatban még több oly — bár főbbrendű — szabványok is, melyeket szintén nem helyeselhetünk, de ezeknek tüzetes elsorolása hosszas lévén, itt mellőzendő. És helyette a szab. kir. városokra nézve — óhajtásunk szerint — külön hozandó törvénynek általunk, a miniszteri javaslat lehető felhasználása mellett, összeállított szerkezetét bátorkodunk a mélyen tisztelt képviselőház elé ide •/. alatt csatolva, bemutatni, esedezvén, hogy ezt, fentebbi érveléseink méltánylásával, a törvény megalkotásánál kegyesen figyelembe venni méltóztassék.

Mély tisztelettel maradván a mélyen tisztelt Képviselőháznak.

(Budavárosi levéltár: 7235/1870.)

37.

1870. június 23. Budaváros törvényjavaslata a szabad királyi városok rendezéséről.

I. FEJEZET.

A törvényhatósági hatáskörről.

I. §. A szabad királyi városok, mint önálló törvényhatóságok, jövőre is gyakorolni fogják a törvény korlátái között:

a) az önkormányzat,

b) a megvitatás, kérelmezés, felírás, levelezés jogát és

c) az állami közigazgatás közvetítését.

10. §. Önkormányzati jogánál fogva a szabad királyi város az elintézése alá eső, saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeleteket (statumokat) alkot; határozatait és szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre; tisztviselőit választja; az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapítja s a fedezetről gondoskodik; a kormánnyal közvetlen érintkezik.

II. §. Határozat, mely

a) a költségvetés megállapítására;