Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
101 nézve „tanács“-csal, a „bizottság“ szó pedig „képviselőtestülettel“ felcserélendő s átaljában mindazon szabványok, melyek kizárólag csak a megyékre illenek, egészen kihagyandók. Egyébként a kifogás alá eső főbb pontokra megjegyeztetik: a 3. §-ra, mely szerint a közgyűlésnek ott kijelölt határozatai csak kormányi jóváhagyás után lennének végrehajthatók, a bizottság a) alatt az évi költségvetésnek végrehajtás előtt a kormány helybenhagyása alá leendő felterjesztését nem ellenzi ugyan, de hozzáteendőnek véli, hogy ha a kormánytól 30 nap alatt semmi nyilatkozat nem érkezik, a költségvetés helybenhagyottnak tekintendő s végrehajtható. A b), c), d) és e) alatti műveletekre — mint ingatlan elidegenítése, kölcsönvétel, terhes szerződések kötése és közművek emelése — vonatkozó határozatok a bizottság nézete szerint csak azon esetben legyenek a kormánynak előlegesen felterjesztendők, ha a kérdéses összeg 25.000 frt-nál többre rúg. Az f) pont pedig, mely új hivatalok rendszeresitésére, vagy fennállók megszüntetésére nézve is az előleges felterjesztést követeli, mint az összkormányzattal össze nem férő, kihagyandó. A 9. és 10. §-ra az árvaszék miképeni szervezését a bizottmány a közgyűlésre kívánja bízatni. A 42. §-ba beiktatandó: hogy a polgármester, a tanács, vagy képviselőtestület 20 tagja kívánatára is bármikor köteles közgyűlést tartani. A 46. §-ra a közgyűlés egész ügyrendének megállapítása kizárólag a törvényhatóságra bízandó. A 47. §-ra, ha valaki előbb képviselőnek, később tisztviselőnek megválasztatik, a képviselőségről lemondani tartozik s helyébe más képviselő választandó. Az 52., 53. és 63. §§-ok, melyek a főispán és polgármester hatáskörét határozzák meg, amennyiben az önkormányzattal össze nem férő szabványokat tartalmaznak, eltörlendők, amennyiben pedig elfogadhatók, a választott és megerősített polgármesterre átírandók. A 65. szakaszt, mely szerint a tisztviselők a képviselőtestület által javaltatnak választatni, azon indítvány ellenében, hogy a választás az összes ősválasztók által történjék, helyben hagyta a bizottság többsége. Mely megállapodás ellenében Andorffy Károly bizottsági tag úr kisebbségi véleményének érvényesíthetését fentartotta. Azon módosítás pedig, hogy az orvos, állatorvos, mérnök, levéltárnok és a segéd- s kezelőszemélyzetnek a szabályrendelet értelmében közgyűlési választás alá eső része is, ne mint a törvényjavaslat tervezi, kinevezés, hanem szintén választás útján nyerje hivatalát, egyhangúlag helyeseltetett. Ezek azon észrevételek és változtatások, melyeket a bizottság az általa megállapított elvekhez képest szükségesnek tart s melyek folytán a városokra nézve alkotandó törvénycikk a mostani 94 szakasz helyett csak 78-ból fogna állani.
