Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest. Fővárosunk története (Budapest, 1973)
Dokumentumok
Ugyancsak változtatnunk kell a város fejlesztési politikán is. A rendszertelen kültelki fejlődés bajait látva, évekkel ezelőtt mesterségesen megakasztottuk, de nem a rendszertelenséget, hanem a kültelkek benépesedését, fejlődését. Az igy megakadályozott külső fejlődés elárasztotta a főváros környékét, s ma már társadalmi, közegészségi és pénzügyi szempontból veszélyezteti a főváros érdekeit. Meg kell nyitni tehát a kültelki fejlődés mesterséges zsilipjeit, s módot kell nyújtani a rendszeres városfejlődésre. Azokon a részeken, a hol a telkek jórészben a város tulajdonában vannak, a város is parczellázhat, sőt olcsó és egészséges lakóházakat épitethet. Ez a fővárosnak fontos, szocziális feladata. Ugyanezek a körülmények érlelik, siettetik a főváros körül fekvő községek közigazgatási csatolásának kérdését, a mivel okvetlenül foglalkoznunk kell. A főváros pénzügyi helyzetével s az e téren reánk váró feladatokkal bővebben már azért sem foglalkozom, mert ezek a kérdések nemsokára az 1907. évi költségvetés beterjesztése és tárgyalása alkalmával amúgy is napirendre kerülnek, ez alkalommal nekem is módomban lesz erre vonatkozó nézeteimet a t. Közgyűlés előtt tüzetesen kifejteni. Bizonyos, hogy a konkrét viszonyok között e tekintetben különösen reá vagyunk utalva a kormány jóindulatára, a mi felől kétségünk annál kevésbé lehet, mert nem régiben a kormány elnöke egész határozottan kilátásba helyezte a főváros anyagi terheinek könnyítését. A mi a kulturális kérdéseket illeti, erre nézve kijelentem, hogy onnan, a hol eddig működtem, a polgármesteri székbe is magammal hoztam azt az erős hitet, a mit az én lelkemből kiirtani többé nem lehet, hogy a főváros, sőt az egész nemzet jövendő boldogsága, fennállása elsősorban attól függ, hogy miképen tudja a nép legszélesebb rétegeit a magyar nemzeti művelődés eszközeivel megmunkálni, azokat erős szocziális érzésekre és intenzív, jól szervezett gazdasági tevékenységre nevelni. A mikor a népjogok demokratikus kiterjesztése útján nemsokára az ország és a főváros sorsának intézése csakugyan a nép kezébe jut, vájjon nem mindennél nagyobb érdeke-e a magyar társadalomnak, a fővárosnak, hogy minél hamarább elérhesse a nép a műveltségnek azt a fokát, a melyen a közösségi czélokat kellőképen megítélheti, s a közügyek vitelére helyes befolyást gyakorolhat. Hiszem, hogy a t. Közgyűlés támogatásával a fővárosnak a népkultura érdekében hozott áldozatait a jövőben még inkább fogjuk gyümölcsöztetni. Ilyen messzeterjedő, kitartó, erős kulturális munka a legbiztosabb alapja és eszköze annak, hogy megteremtsük a nagy, hatalmas, boldog népü Budapestet, s a gazdaságilag és politikailag független Magyarországot. Budapest Főváros Levéltára, Közgyűlési jegyzőkönyv 1906. június 19. XIII. Részletek az 1908. évi XXIX. te. miniszteri indokolásából 1908 ... Legkiáltóbb az a visszás állapot, a melyet a székesfőváros lakásviszonyai tárnak elénk. Köztudomású, hogy Budapest székesfővárosban az utóbbi években nagyobb arányú lakáshiány mutatkozik. Egyéb közgazdasági okok mellett első sorban ennek a körülménynek kell tulajdonítanunk a lakásbéreknek nemcsak rohamos, de úgyszólván abnormis mértékben történt emelkedését. Elég e részben arra hivatkoznom, hogy Budapesten a lakásbérek 93
