Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest. Fővárosunk története (Budapest, 1973)
Statisztikai adattáblázatok a főváros történelméből
Statisztikai adattáblázatok a főváros történelméből Ezek a táblázatok csupán szemelvények Budapest múltjának gazdag statisztikai anyagából, az olvasó tájékoztatására. Bemutatják a népesség számának alakulását, anyanyelv, foglalkozás és iskolai végzettség szerinti megoszlását, a lakásépítés és a közlekedési hálózat fejlődését, a budapesti iparban foglalkoztatottak számát és arányát az országoshoz viszonyítva, s végül néhány jellemző adatot a nemzetközi összehasonlításhoz. A statisztikai anyaggyűjtés és feldolgozás szempontjai az idők folyamán változtak; így pl. a II. táblázat 1880—1900 közti adatai Budapestnek csak „rendes népességét” veszik számba, tehát az állandóan bejelentett polgári lakosságot, ezért végösszegei nem egyeznek az I. vagy a III. táblázatban feltüntetett „álló népesség” összegeivel. Mindenütt ügyelni kell rá, hogy a korábbi adatok Pest-Budára, illetve az 1950. január 1-e előtti Budapestre, a későbbiek viszont Nagy-Budapestre vonatkoznak. A statisztikusok azonban kiszámították a mai Nagy-Budapestre vonatkozó adatokat a korábbi évtizedeket illetően is (lásd az I. vagy a VI. táblázatot). Ahol a rovatban pont áll, ez azt jelenti, hogy nincs adat. A népesség számának alakulása /■ táblázat Pest-Buda, illetve Budapest területe Nagy-Budapest területe 1686 900 1870 270 349 1870 302 086 1715 9 670 1880 370 767 1880 402 706 1777 35 039 1890 506 384 1890 560079 1799 54 176 1900 733 358 1900 861 434 1821 78 599 1910 880 371 1910 1 110 453 1831 102 702 1920 928 996 1920 1 232 026 1848 151 016 1930 1 006 184 1930 1 442 869 1861 187 891 1941 1 164 963 1941 1 712 791 Forrás: Preisich Gábor: Budapest városépítésének története I. 96. 1., ni. 8—9. 1. — Budapest 1873-tól napjainkig 44—45. 1. — Budapest statisztikai zsebkönyve 1941, 63. 1. és 1971, 15. 1. Az utolsó adat a népszámlálás előzetes eredménye. 1949 1960 1970 1 590 316 1 804 606 1 940 212 147
