Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest. Fővárosunk története (Budapest, 1973)
Kronológia
Kronológia I. sz. e. 10 körül A rómaiak megszállják a mai Dunántúl területét; Pannóniának nevezik I. sz. 14 után Római katonai táborok létesülnek a Duna jobb parti „limes”-en 90 körül Aquincum néven légiós tábor épül a késó'bbi Óbuda, ma III. kerület területén 106 Aquincum Pannónia Inferior fővárosa lesz 124 körül Az Aquincum melletti polgári település municipium rangot kap 180—190 Római erődítmények épülnek a Duna bal parti — pesti — oldalán 194 Aquincum polgárvárosa colonia rangot kap 409 Aquincum a Honorius nyugat-római császár által kötött szerződés értelmében a hunok uralma alá kerül 896—900 A honfoglalás során magyar törzsek telepednek meg a Duna jobb parti —- budai — oldalán és Csepel szigetén 1061 Pest város nevének első írásos említése a Somogy megyei zselic-szentjakabi kolostor alapítólevelében 1148 II. Géza magyar király a budai káptalannak adományozza a budai vásár és a pesti, valamint a kerepesi révek vámját 1189 előtt Királyi rezidencia épül Óbudán | 1230 körül Pest megkapja első (elveszett) kiváltságlevelét 1242 február Batu kán mongol csapatai pusztítanak Pesten 1244. november 24. A mongolok elvonulása után IV. Béla király újólag oklevélbe foglalja Pest város kiváltságait 1247—1265 Az első királyi palota építése a Várhegyen 1255 Buda gazdasági jellegű kiváltságlevelet kap 1255 körül Felépül a Várhegyen a Mária Magdolna — később Helyőrségi — és a Nagyboldogasszony — később Mátyás — templom 1286 Az első országgyűlés a pesti Rákosmezőn 130
