Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest. Fővárosunk története (Budapest, 1973)
Dokumentumok
az ideiglenes törvényhatóság előtt kifejtett polgármesteri program: Budapest szebb lesz, mint volt. Ehhez mindenekelőtt a szemét- és rombarikádokat kellett eltakarítani Budapest utcáiról, biztosítani kellett a víz-, villany- és gázszolgáltatást, újjá kellett szervezni a közlekedést, fedél alá kellett juttatni a hajléktalanokat. De beszéljenek maguk a számok. Máig csaknem 100 százalékosan helyreállítottuk a Vízmüveket és az 1942. októberi 7 700 000 köbméter vízszállítással szemben elértük ez év októberi 6 700 000 köbméter vízszállítást. Helyreállítottuk a szivattyútelepeket is. Nem kell már attól tartanunk, hogy magas vízállás esetén a csatornákon keresztül elönti a Duna a fővárost. Jelentős munkát végeztünk az árvízvédelem terén is, és egészen más felkészültséggel várjuk a harcot, mint az idén tavasszal, amikor jelentős területeket öntött el a Duna pusztító vízáradata. Az Elektromos Művek termelése ez év májusában napi 440000 kilowatt volt. Máig elértük az 1 400000 kilowattot. Több ez, mint a tavaly októberi termelés. Ez év júliusában 870 közvilágítási lámpa égett, ma már 4688 lámpa világítja az utcákat. A Gázgyár termelése május óta megnégyszereződött, és a 7 millió köbméter gáztermeléssel elértük a békebeli termelés 70 százalékát. Ma már csakis a szénhiány akadályozza, hogy elérhessük a békebeli nívót. A jövőben azonban a gáztermelés fokozása terén nemcsak a szénre építünk. A főváros mérnökei és külső szakértői azon munkálkodnak, hogy Lispe természetes gázkincsei mielőbb rendelkezésre álljanak Budapest lakosságának. A szerves háziszeméttől, ami májusig egyik legégetőbb problémánk volt, végérvényesen megtisztítottuk a főváros utcáit. Jelentős mértékben újból bevezettük a békebeli házrólházra történő szemétösszeszedést. A június havi 15 000 köbméter romeltakarítást októberig 100000 köbméterre fokoztuk. Az elmúlt hat hónapban összesen kivittünk Budapest utcáiról 5319 nagy vasúti vagon és 17 813 nagy szénszállító vaskocsi szemetet és romot. Hatalmas munka folyt a megrongált épületek helyreállítása terén is. Májustól novemberig 10 000 épület tetőzetét állítottuk helyre. Folyamatban van 2500 tető helyreállítása. Ez az összes sérült tetők 65 százaléka. A még helyreállítandó tetők száma kereken 9000. A főváros tulajdonát képező házakban jelenleg 5800 épületben folyik a munka. A főváros utcáinak és útjainak mintegy 35 százaléka pusztult el az ostrom folyamán. Ennek mintegy 90 százalékát állítottuk helyre. Felkészültünk Budapest nagyvonalú újjáépítésére is. Újból háromszögeljük és felmérjük Budapestet, helyreállítjuk a teljesen elpusztult teleknyilvántartást, és folyamatosan munkába vesszük Budapest újjáépítésének tervét. Ha már — fájdalom — végig sújtott rajtunk a fasiszta háború, legalább az újjáépülő Budapest számolja fel a szűk utcákat, az egészségtelen házakat, a fák és terek hiányát, középületeink és intézményeink elhanyagoltságát. Az újjáépítés terén jelentős eredményt értek el a BSzKRt (Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság) vezetői és munkásai is. Májusban a BSzKRt naponkint 301 539 utast szállított. Októberben elértük a napi 1 705 723 utasszámot, ami természetesen csak a sínhálózat kibővítésével és a kocsipark növelésével volt fokozható. Májusban 394 kocsi volt üzemben, novemberben az üzemképes kocsik száma több mint ezer. A békebelinek sokszorosára fokoztuk a BSzKRt teherszállítási forgalmát úgy, hogy ez ma Budapest újjáépítésének egyik legfontosabb terve. Berendezkedett a BSzKRt nagymennyiségű fa-, szén- és élelmiszer-szállításra is, amiből együttesen közel 7000 vagont szállított... A lehetőségek határain belül a főváros szociálpolitikai problémáinak megoldásában is igyekeztünk eredményeket elérni. 1945 májusától októberig hatról tizenháromra emeltük az anya- és csecsemővédelmi intézetek számát, a kisdedotthonok számát 25-ről 77-re. 114
