Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest. Fővárosunk története (Budapest, 1973)
Dokumentumok
a zárszámadásban körülbelül 30 millió pengő hiány mutatkozik. Bűnös mulasztás terheli a főváros vezetőségét, mert nem szállott erélyesen síkra a főváros életét elsorvasztó új törvény megakadályozása érdekében és mert kormányutasításnak engedve, olyan kiadásokba kényszerítette a fővárost, amely egyenlő a pazarlással és könnyelműséggel. Mindezekre való tekintettel a törvényhatósági bizottság a városházi politika exponensével, a főpolgármesterrel és a városházi adminisztráció fejével, a polgármesterrel szemben bizalmatlanságát fejezi ki és követeli Ripka Ferenc és Sipőcz Jenő távozását a főváros éléről. Elhatározza a közgyűlés, hogy feliratot intéz a kormányhoz az általános egyenlő titkos választójog sürgős törvénybeiktatása, a parlament feloszlatása és az új választások kiírása érdekében. Az a mindent elsorvasztó atmoszféra, amit az 1930. évi XVIII. t. c. teremtett a főváros törvényhatósága életében, parancsoló szükséggé teszi, hogy intézzen feliratot a törvényhatósági bizottság a m [agyar]. kir[ályi], kormányhoz, illetőleg az országgyűléshez, ennek a törvénynek visszavonása érdekében. Ugyancsak feliratot intéz a törvényhatóság a m. kir. kormányhoz, hogy a nyomorgó és a rettenetes téli idő előtt álló, önhibájukon kívül munkanélkülivé vált tömegeknek juttasson munkanélküli segélyt. Foglalja magába a felirat a közszabadságok helyreállításának szükségességét és a sajtószabadság visszaállítását. Utasítsa a közgyűlés a polgármestert, hogy semmilyen körülmények között ne tűrje, hogy a főváros üzemei körül províziós sakálok lessék, mikor lehet ezeket eladni annak a magánkapitalizmusnak, amely most mutatta meg teljes életképtelenségét s amelynek kezében a fővárosi üzemek nem volnának egyébre valók, mint hogy a lakosságot mégjobban megterheljék a különböző közszolgáltatások árainak felemelésével. Erőteljesen tiltakozik a közgyűlés minden olyan szándék ellen, amely a főváros adózó lakosságának filléreiből nehezen felépített üzemeket el akarja kótyavetyélni. De már itt felemeli szavát a közgyűlés ama szándék ellen is, hogy a mai városházi rezsim a közüzemi szolgáltatások árát burkoltan vagy nyíltan felemelje. Utasítsa a közgyűlés a polgármestert, dolgozzon ki haladéktalanul javaslatot a fővárosi üzemekben a 40 órás munkahét bevezetésére, mégpedig olyanformán, hogy ez ne járjon munkabércsökkenéssel. Utasítsa a közgyűlés a polgármestert, gondoskodjék arról, hogy addig is, amíg az állami munkanélküli segélyt megvalósítják, a munkanélküliek karácsonyra külön pénzbeli segélyben részesüljenek. A polgármester gondoskodjék arról, hogy a nyomorenyhítő akció során ne azok kapjanak segítséget, akiknek politikai jutalmazásokat akarnak juttatni, hanem mindenki, aki erre rászorult párt és felekezeti állásra való tekintet nélkül. Tekintettel arra, hogy a munkanélküli munkások, tisztviselők és a tönkrement kisiparosok és kereskedők mind nagyobb és nagyobb tömegekben jutnak abba a helyzetbe, hogy nem tudnak lakbért fizetni és így igen sok a kilakoltatottak száma, a háztulajdonosok adjanak ezek számára lakbérmoratóriumot, a főváros pedig építsen szükséglakásokat a kilakoltatottak számára. Az étkeztetési akciót terjessze ki a polgármester olyan mértékben, hogy a télen minden munkanélküli és annak családja naponta meleg ételhez jusson. A fogyasztási adó általános eltörlése mellett súlyt kell helyezni arra, hogy a kenyér fogyasztási adóját sürgősen eltöröljék. 105
