Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)
Közművelődés
Szidnainé Csete Ágnes: Közművelődési munka a Fővárosi Állat- és Növénykertben Az Intézményünkben levő gazdag élőanyag (állat- és növény) képezi az alapját annak a természettudományos közművelődésnek és ismeretterjesztésnek, amely nálunk folyik. Intézményünknek ezen a területen speciális a helyzete, mert egyszerre, egyidőben a társadalom minden rétegével és korosztályával tartja a kapcsolatot. Évente 1,600.000 — 1,700.000 fő látogatója van Kertünknek. Koruk szinte a bölcsődés korral kezdődik és tart a nyugdíjas kor mozgásképes határáig, ezért lehetőleg azon igyekszünk, hogy a látogatók minden korosztályának nyújtsunk valamit. így pl. hasznos ismeretanyagot, természettudományos élményanyagot, kikapcsolódást a pihenéshez, a szép parkrészek, a kényelmes padok és a kellemes pihenőhelyek segítségével. Feladatunknak tekintjük megismerni az élő természetet, ráirányítani a figyelmet az állat- és növényvilág rejtelmeire, megszerettetni az állatokat és növényeket és felébreszteni azt a,szunnyadó kötelességtudatot, hogy a ma élő embereknek kell megvédeni és így megmenteni az élő természetet, hogy utódaink is ismerhessék és gyönyörködhessenek benne. Majdnem egyedülálló az a lehetőség, ami nálunk rendelkezésre áll, hogy a különböző korosztályok életkori sajátosságainak megfelelően egy viszonylag kis területen együtt láthatják a szervezet- és a környezet egységét és szinte egymás mellett tudjuk bemutatni azt, hogy a természetben minden összefügg és minden kölcsönhatásban van, mit hozhat létre az alkalmazkodó képesség, a természet átalakítása és hogy hogyan hathat az ember a természetre hasznosan és károsan. Az, hogy a látogatók az előzőekben leírt igen sok és változatos „élménygazdag” élő anyagot hogyan kapják és hogy milyen mértékben tudják azt hasznosítani, illetve meglevő ismereteikbe beépíteni, az attól függ, hogy milyen előkészítéssel, felkészültséggel, szakmai hozzáértéssel történik a bemutatás, vagyis milyen a prezentáció. A prezentáció területén fontos feladatunknak tekintjük, hogy ahol csak mód és lehetőség van rá, ott az állatok számára természetes környezetet biztosítsunk, de lehetőleg nem mű, hanem valós élő formában. így igyekszünk biotópokat bemutatni, ezzel szinte észrevétlenül bővítheti ismereteit a látogató, mert nem a természetből kiszakítva ismeri meg az egyedet, hanem környezetével együtt. Mivel emberközelbe kerülnek az állatok és növények mód van arra, hogy olyan tulajdonságokra hívjuk fel a látogatók figyelmét, amit sem képen, sem kipreparált egyeden nem tapasztalhat, sőt még mint szabad természetbe gyakran látogató szemlélő is csak ritkán figyelhet meg. Intézményünk már 1912. óta elrendezésében is predesztinálva van arra, hogy eleget tegyen nemcsak ismeretterjesztési, hanem olyan oktatási igényeknek is, amivel nem sok állatkert dicsekedhet. Azzal, hogy az állatvilágot rendszertani, fejlődéstörténeti sorrendben mutatja be. A természettudományos közművelődési tevékenységet szolgálja az is, hogy pl. ma máraz ismertető feliratokban az állatok és a növények magyar megnevezése mellett a teljes tudományos név is szerepel. (Jelenleg már az 5 nyelvű táblák készülnek). Az állatismertető táblákon a néven kívül szerepel: a bemutatott állatfaj földrajzi elterjedése, az életére jellemző, s tulajdonságára vonatkozó adatok. Szükség szerint fellűvjuk a látogatók figyelmét a ritka előfordulásra, illetve arra, 94
