Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)
Gyüjteményeink
A szerzeményezés harmadik szempontja a zenei műfaj. A színpadi művek iránt érdeklődőknek az opera és balett irodalmat kell megfelelő gazdagsággal begyűjteni, Monteverditől Brittenig. Az olvasÓK nagy százaléka a kamarazenei műveket kölcsönzi. A vokális zene csoportja az európai többszólamúság kezdeteitől a napjainkban komponált dalokig, felöleli az énekes műfaj minden területét. A zenekari művek, szimfóniák, versenyművek partitúráit nem tudjuk megfelelő példányszámban beszerezni, sok műre állandóan előjegyzők várakoznak. Az állományvizsgálat negyedik tárgya az egyes hangszerekre írt müvek csoportja. Lényeges, hogy arányosan legyenek meg állományunkban a billentyűs, húros és fúvós hangszerekre írt művek. A zeneirodalomban természetesen van komponálási determináció. Nagyon sok a zongorára, hegedűre, fuvolára írt darab, eléggé csekély viszont pl. a csellóra, hárfára, oboára írt zeneművek száma. Ezért, az ezekre a hangszerekre írt darabokat fokozottabb figyelemmel keressük a műjegyzékek, katalógusok tömegében. Egy-egy évszázadokig nem játszott hangszer iránt megújult az érdeklődés (lant, gitár, csembaló, virginál stb.). Örömmel kutatunk a reneszánsz és barokk hangszerekre írt kompozíciók újrakiadásai között és igyekezünk a 14., 15., 16. században írt remekművekből minél többet beszerezni. Évről évre nő az igény a zenei tárgyú képdokumentumok iránt. Azokról a korszakokról (vagy földrajzi területekről) melyekből nem maradt fenn kotta vagy betűírásos zenei rögzítés, dokumentum, csak a képek, szobrok, rajzok adnak valamelyes tájékoztatást, — ha nem is a játszott vagy énekelt zenéről, de annak a népnek vagy korszaknak a hangszereiről, zenei életéről. Ezért a zenetörténeti kutatómunkában az ikonográfiának nagy jelentősége van . A Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetségében külön bizottság foglalkozik a zenei tárgyú képzőművészeti alkotások rendszerezésével és feltárásával. Könyvgyarapításunk egyik fontos szempontja a képdokumentációs anyag gazdagítása. Gyarapításunk és olvasószolgálatunk kapcsolódik a zenei élet aktuális eseményeihez is. Figyelemmel kísérjük a bemutatásra, felújításra kerülő darabokat, és ezeket a várható megnövekedett igények szerint szerezzük be. A TIT előadássorozatainak, a Rádió zenei műveltségi versenyeinek, vetélkedőinek, az Országos Filharmónia ifjúsági bérletsorozatainak programját, tematikáját az előadóktól, szervezőktől időben megkapjuk és a müveket (szakkönyveket, partitúrákat) kellő példány számban biztosítjuk a résztvevőknek illetve hallgatóknak. Az Ifjú Zenebarátok szervezete nyaranként nemzetközi zenei táborokat szervez, melyekre a Magyar Zeneművészek Szövetsége kérésére könyvtárunk összegyűjti és rendelkezésre bocsátja a kért kottákat. Sok öntevékeny hangszeres együttes és énekkar keresi fel könyvtárunkat, mert kamara—, kiszenekari és kórusanyagunk sokfélesége megkönnyíti számukra repertoárjuk összeállítását. Gazdag, változatos anyagot szeretnénk nyújtani azoknak a zenebarátoknak, amatőröknek, akik más módon nem jutnak hozzá ezekhez a kottákhoz ill. könyvekhez, részben mert sok nem is volt meg eddig Magyarországon, sok mű csak a nem kölcsönző ill. nem nyilvános könyvtárakban volt meg, sokat pedig anyagi okokból nem tudnak beszerezni. Eddig a kölcsönözhető művekről volt szó. A harminchatezres állományból kb. 600 kötetet nem kölcsönöz könyvtárunk. A kézikönyvtárban a kutatáshoz, tájékoztatáshoz és feldolgozó munkához szükséges alapvető lexikonokat, enciklopédiákat, bibliográfiákat, műjegyzékeket, repertóriumokat őrzi a könyvtár. A Zenei Gyűjteményben jelenleg 22 zeneszerző kézirat alapján ki81