Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)
Intézményeink életéből
— az állatkertbe érkező állatok elkülönítése, vizsgálata, megfigyelése. Mivel az állatkerbe érkező állatok, bárhonnan is jönnek, potenciális fertőző források lehetnek, ezért azok elkülönítéséről, megfigyeléséről, különböző vizsgálatok elvégzéséről gondoskodni kell. Ha pl. külföldről érkezik egy majom, azt elkülönítés céljaira kialakított karantén-épületben helyezzük el. Ürülékét bakterológiai és parazitológiai vizsgálatra küldjük. Ha kell, gyógykezeljük és a kezelés eredményességét ellenőrizzük. A majom általában gümőkorra nagyon érzékeny és rendszerint a tüdeje beteg, na fertőzött. így minden ideérkező majom mellkasi röntgen-vizsgálatát mielőbb el kell végezni, — fontos terület az állathigiénie, amely kiterjed az elhelyezésre, tartásra, takarmányozásra stb. Természetesen a fenti feladatokon kívül egyéb szükségszerűen felmerülő feldatokat is ellát a rendelő. A növényállomány alakulása Mivel Intézményünk — mint ahogy már több ízben is utaltunk rá — nemcsak állat— hanem növénykert is, így botanikai feladata összetett. Állatkertünkben, látható növények nemcsak esztétikus és kellemes környezetet biztosítanak a látogatóknak, hanem sok esetben a szép környezet-teremtés érdekében takaró, azaz színfalnak a szerepét is betöltik, mégpedig akkor, amikor a kevésbé szép épületek, raktárak nagy egyhangú betonfelületek elbújtatására szolgálnak. Fő feladatunk azonban az, hogy rendezett, élő növénygyűjteményt mutassunk be az általános ismeretterjesztés és a tudományos tanulmányozás céljából. Ugyancsak jelentős feladat az, hogy az állat számára benövényesített, természetszerű környezetet biztosítsuk lehetőleg úgy,hogy mind az állat,mind a növény azonos környezetből származzon, illetve egy terület élővilágát képviselje Nagyon fontos az, hogy ha a feladatainkat jól akarjuk ellátni, hogy ne hiányozzanak a speciális növénygyűjtemények sem. Így növényrendszertani, és növényföldrajzi bemutatók legyenek, de ne hiányozzanak a haszonnövénygyűjtemények sem. A korábbi években a legértékesebb növénygyűjtemények a Pálmaházban voltak. Ma rendkívül gazdag az üveg alatt nevelt orchideagyűjtemény, elismert és nemzetközileg is jelentős a bromélia, a succulens növények és a pálmagyűjtemény. Szép és érdekes a Japánkert. Ezen a területen a meglevő idős fákon kívül minden fa, cserje és évelő növény Japánból származik, mint pl.: a japáncédrus egyik ritka fajtája, a Crytomeria japonica f. elegáns, a japánciprus (Chamaecyparis obtusa) több fajtája, a halványrózsaszínű, valamint piros és fehér virágú fás bazsarózsák (Paeonia suffruticosa),a kora tavasszal nyíló japán barack (Prunus mume) és az anyhe teleken már január végén, február elején nyíló japán csodamogyoró (Hamamelis japonica); mind harmonikus egységet alkotnak. Külön említést érdemelnek a hófehér, tűzpiros és sárga rododendronok (Rhododendron mucronatum japonicum), amelyek csak különleges ápolás mellett élnek meg Kertünkben: földjüket rendszeresen savanyítjuk, ennélkül elpusztulnának. A Kert egyik legfrekventáltabb színfoltja a kora tavasztól késő őszig virágpompát mutató 50
