Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)
Intézményeink életéből
lönböző intézmények, vállalatok, tanácsi szervek gyakran a további kutatás szempontjából hasznos belső publikációról, amelyek megszerzése külön feladatot jelentett. 1978. január 1-ével következett be a gyökeres fordulat: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a társadalomtudományok több fontos ágazata (szociológia, jog, politika történelem stb.) köteles példányos gyűjteményévé lépett elő, tehát elvileg minden hazai szociológiai nyomtatvány és sokszorosítvány eljut a központba. Az előbbinél sokkalta súlyosabb gondot jelent annak bizonyítása, hogy a magyar szociológiai irodalmi termés sokszorosát, húszszorosát,vagy talán ötvenszeresét is kitevő külföldi monografikus szakkiadványok özönéből a tudományosan értékes műveket kiválogassuk és elérjük, hogy legalább egyetlen példányban hazánk határain belül is hozzáférhetők legyenek. Itt már nem arról van szó, mint az előző emberöltők alatt, hogy egyetlen magyar gyűjtemény vállalja az egész külföldi szociológiai könyv— és folyóirattermés szemmeltartását, szükség szerinti vásárlását. Ez az irodalom bőségét és költségvetését (devizaforintról van szó!) tekintve meghaladja erejét, de az újabb fejlődési szakaszban nincs is rá szükség. Az 1960-as években ugyanis már régi nagykönyvtáraink sora, melyek elzárkóztak addig a szociológia elől, növekvő érdeklődést mutat a saját főgyűjtőkörével határos egyes szociológiák iránt. A diszciplina egyik legbővebb termést kínáló ágazata pl. a gazdaságszociológia, mely iránt nemcsak a Marx Károly Közgazdasági Egyetem, hanem a Központi Statisztikai Hivatal, az MTA Közgazdaságtudományi Kutatóintézete, az Országos Vezetőképző Központ Könyvtára, az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ és más intézmények is élénk érdeklődést mutatnak. Ennek megfelelően a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja lényegesen korlátozhatta az ipar- és üzemszociológia, a munkaszociológia és a szervezetszociológia terén a költségigényes külföldi beszerzéseket. Hasonló a helyzet a kommunikáció szociológiájának egyes szúkebb területein,melyeket a fiatal Kommunikációs Központ teljesértékűen gondoz. A jó példákat szaporíthatnák. Gazdasági és tudománypolitikai okok egyaránt ellentmondanak annak, hogy a többnyire csupán néhány elmélyült szakkutató által keresett igen drága külföldi szakkönyvet sok példányban szerezzük be. A külföldi beszerzés ilyen ésszerű egyeztetését kívánta előmozdítani a már említett 131/1968 MM utasításának a könyvtárak kooperációs körei kialakítását előíró része. Ennek keretében a szociológiai kooperáció szakközpontjául is a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat jelölték ki, tagjaiul a gyűjteményeket (MTA Szociológiai Csoportja, 1971-től Intézete, Központi Statisztikai Hivatal stb. könyvtárai) amelyek már akkor szerzeményeztek szociológiát. (Ezek száma azóta, többek között új intézmények keletkezése nyomán, lényegesen megszaporodott). A szakközpontnak viszont áttekintéssel kell rendelkeznie az ország valamennyi könyvtárába beérkező szociológiai művekről. E cél érdekében hozta létre még 1970-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (jelentős munkatöblettel) a Magyarországra beérkező külföldi szociológiai könyvek központi katalógusát, amelyet 1976. januárja óta az Országos Széchenyi Könyvtár központi gyarapodási osztályával kooperálva fejleszt. A szak- és betűrendes katalógus 1978-ban már mintegy 30000 cédulát tartalmazott. Felvilágosítást nyújt arról, hogy valamelyik, a központból már kikölcsönzött, vagy nem található könyv melyik budapesti, vagy vidéki gyűjteményből kölcsönözhető. Külön vizsgálatokat végzett a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hazánk külföldi szociológiai 35
