Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)
Szemle
oktatási és nevelési intézményekben folyó oktató— nevelő és tanulmányi munkát, valamint előmozdítsa a tanulók olvasásra és könyvhasználatra nevelését”. Ez a meghatározás valemennyi iskolatípus könyvtárára érvényes. Azonban az iskola jellegét (általános ill. középiskola), sajátos profilját (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző intézet) a könyvtár egész munkájának, állományának tükröznie kell, és szolgáltatásaival ezekhez a sajátosságokhoz kell igazodnia. Tehát ezek a sajátosságok iskolatípusonként módosítják a könyvtár feladatát. Mint fentebb említettük, az általános iskola alapozó iskola. Az első és egyben egyetlen lehetőség arra, hogy a könyv, a könyvtár mindenki számára az érdeklődés, az egyéni adottságoknak megfelelően, a pedagógus irányításával és segítségével egy életformát meghatározó tényezővé váljék. Ezért jelent nagy felelősséget, ezért kíván nagy szakmai és pedagógiai hozzáértést az általános iskola könyvtárának kialakítása, és bekapcsolása az oktató- nevelő munkába. A tanuló itt találkozik először a könyvtárral, itt szerzi róla az első és — életkorából adódóan — a legmaradandóbb benyomásokat, amelyek egy egész életre érvényes érdeklődés, életforma kialakítói lehetnek. Ez meghatározza és kitágítja az általános iskolai könyvtár gyűjtőkörét, amely a mesés könyvektől a játékos verses kötetektől a 14 éveseket érdeklő, a pályaválasztást is befolyásoló, a középiskolai tanulmányokra előkészítő ismeretterjesztő művekig terjed. Ez utóbbiak közt több is van, amelyik ugyanakkor a középiskolák könyvtári állományába is beletartozik. A munkaeszközjellegű müveket egy osztálylétszámnak megfelelő példányszámban kell beszerezni, hogy valóban munkaeszközként használhassák az órán a tanulók. A Fővárosi Tanács 1976-ban, Szabó Ervin születésének 100. évfordulója alkalmából, pályázatot hirdetett kerületi általános iskolai mintakönyvtárak létesítésére. A pályázattal az volt a célunk, hogy kerületenként lérejöjjenek olyan általános iskolai könyvtárak, amelyek minden szempontból alkalmasak arra, hogy az iskola szellemi műhelyei legyenek, a mintaként szolgáljanak továbbiak létesítéséhez is. A pályázat értékelésére 1977-ben került sor. Eredményeként 14 általános iskola könyvtára nyerte el az „általános iskolai mintakönyvtár” címet, rajtuk kívül még 34 általános iskolai ért el könyvtára fejlesztésében, olvasáspedagógiai munkájában kiemelkedő teljesítményt. A Művelődési Főosztály pályadíjként 1 millió Ft-ot osztott szét a nyertesek közt, amelyet könyvtáruk további fejlesztésére fordíthattak. Hasonló pályázatot lűrdetett a Művelődési Főosztály Nevelőotthoni és Kollégiumi Osztálya is „Könyvtárral is nevelünk” címmel, a bentlakásos intézmények (nevelőotthonok, kollégiumok) számára. Eredményeként 9 nevelőotthon, 4 gyógypedagógiai intézmény s 10 középiskolai kollégium ill. szakmunkásotthon nyerte el a címet savele járó pályadíjat. A gimnáziumok könyvtárainak állományukkal, szolgáltatásaikkal igazodniuk kell a gimnázium oktatási— nevelési céljához,amelyet a következőképpen határozhatunk meg: — tegye képessé tanulóit felsőfokú továbbtanulásra; — adjon elegendő alapműveltséget illetve szakműveltséget a gimnázium elvégzése után munka vállalásához; — fejlessze ki a tanulókban az egész életen át tartó önművelés igényét. Mindhárom feladat teljesítéséhez eszköz, módszer, sok esetben helyszín a megfelelően felszerelt könyvtár, sőt tágabb értelemben az iskola információs központja. A gimnázium könyvtárára különösen érvényes az iskolai könyvtárnak az a sajátossága, amelyet sok helyen, pl. a statisztikai 105
