Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)

Szemle

SZEMLE Bíró Ferencné: A tanulók társadalmi tevékenységeinek fejlesztése a történelmi Studium keretében a közművelődési intézmények segítségével Régi felismerése a Fővárosi Pedagógiai Intézetnek, hogy törekszik a tantárgyak társadalom­hoz kapcsolódó funkcióját kiemelni, erősíteni az iskola és a társadalom sokrétű kapcsolatrendsze­rét. A történelem, mint iskolai Studium lényegéből adódóan törekszik arra, hogy a történelmi múlt emberét összekösse a jelen emberével, annak társadalmi gyakorlatával. A történelmet tanító tanárnak fontos kiemelt feladata az igaz hazafiságra, a proletár internacionalimusra való nevelés, az ifjúság dialektikus történelmi szemléletének alakítása. Tények győznek meg nap mint nap ben­nünket arról, hogy a történelemtanítás kiemelkedő szerepet játszik a szocialista jellegű tanulói személyiség fejlesztésében. A történelem metodika nagy vitája volt az elmúlt években, hogy mennyire feladata, feladata-e egyáltalán e stúdiumnak az aktualizálás. A marxista történettudo­mány a vitát lezárta azzal, hogy a történelem legfontosabb jellemzője, hogy jelenközpontú, a je­len és a jövő feladataihoz adjon minél több tájékozódási pontot, s hatékonyan befolyásolja a tár­sadalmi cselekvést. A történelem aktuális tantárgy, mivel hozzájárul a múlt,jelen és jövő objektív egységének megértetéséhez. Segítséget ad egy-egy politikai kérdés sokoldalú történelmi mega­lapozásához. Az emberi cselekvések megismerése társadalmi cselekvésre ösztönző nevelő hatású. Uj tanterveink tehát jellegükben is e feladatuknak kívánnak megfelelni. Az új tárgy neve az általá­nos iskolában „történelem és állampolgári ismeretek”. Középiskolában a társadalmi ismeretek­kel integrálódik a történelem s ezáltal jellegében döntő változás következik be. Általános és kö­zépiskolában egyaránt direktebb, politikusabb, árnyaltabb tananyagon részletes követelmény rendszerrel kívánja a tárgy nevelőhatását fokozni. A helytörténeti témák a történelmi ismeretek­nek azon részei, amelyek a direktebb, politikusabb nevelőmunka a társadalmi cselekvésre való felkészítés kiváló alkalmait nyújtják. A helytörténet és honismeret már a történelem órák megjelenése előtt kezdődik, a kisdobos korosztályok nevelésében. A kicsiny gyermekeket megismertetjük a lakóterületükkel, iskolájuk udvarával, utcájával, utcanevekkel, majd későbbi évfolyamok tanulóit a kerület, a főváros történe­tével, műemlékek, termelő üzemek, szociális intézmények működésével — a nagyobb haza, a nép­gazdaság, a magyar társadalmi viszonyok és a nemzetköziség felismeréséhez vezet ez az út. A Fővá­rosi Pedagógiai Intézet az elsőtagozatosok részére Makoldi Mihályné szerkesztésében megjelentet­te: ,,A séták a fővárosban”, valamint a „Főváros emléktáblái” c. köteteket. A kiadvány sorozat bővült a Tankönyvkiadó gondozásában megjelent Budapest helytörténetét nagyszerűen alátá­masztó „Budapest földrajza” képes kötettel. A család, lakóterület, iskola, testvérüzem, szocialista 96

Next

/
Thumbnails
Contents