Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Rostás Péter: A Budavári Palota Hunyadi-terme

Rostás Péter A Budavári Palota Hunyadi-terme A budavári királyi palota díszítőprogramjának megalkotásában a 19. század végén az alapvető feladat a nemzeti palota és az uralkodói rezidencia kettős funkciójának kifejezése volt. Mivel Ferenc József 1848-tól tartó uralkodása a nemzeti ellenállás, illetve a legitim uralkodó iránti lojalitás állandó ambivalens érzéseinek jegyében zajlott, a palota belső díszítése e szemben álló értékrendek összehangolására is törekedett.1 kapta a legelőkelőbb és funkcionálisan, közlekedésileg is legfontosabb helyet. A hosszú dunai szárny a Habsburg-ház méltóságát és fennhatóságát hirdette. A palotakomplexumon belül a krisztinavárosi szárnyat, azaz a régi palota nyugati irányú bővítményét a „nemzeti" traktusként koncipiálták. Ebben az épületben Hauszmann Alajos: A Budavári Palota első emeleti alaprajza Hauszmann Alajos: A Budavári Palota Habsburg-terme, 1903 A három úgynevezett történeti díszterem elhelyezkedése a palotakomplexumban a következő volt: a Habsburg-terem a régi palota északi udvarának keleti frontjára, az új elrendezésben a dunai homlokzat középtengelyébe, a kupola alá került, azaz a három terem közül ez volt az északi oldal második emeletén a Szent Korona és a koronázási jelvények őrzési helye. Nem véleden a traktus szobrászati díszítésének ikonográfiája sem: a nyugati homlokzat balusztrádos attikáját a „magyar szent korona országait jelképező 6 szobor" (Magyarország, Dalmácia, 1 A palota dekorációjáról a legfontosabb egykorú leírások: feldolgozások: YBL 1953; CZAGÁNY 1966; FARBAKY 2001; HAUSZMANN 1900a; HAUSZMANN 1912. A legfontosabb SZATMÁRI 2001; ROSTÁS 2001; ROSTÁS 2007.