Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Branczik Márta: Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár székháza
tenek. Az épület homlokzata formai elemek tekintetében a Tüköry-palota csaknem egykorú tervéhez kapcsolható, és iReszkedik abba a képbe, miszerint Hauszmann korai épülettervein hellenizáló motívumokat is alkalmazott.15 Ezek alapján elképzelhető, hogy a terv szerzője valóban Hauszmann Alajos, de megjegyzendő, hogy önéletírásában nem ejt szót arról, hogy részt vett volna az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár székházának megtervezésére kikt pályázaton. A döntnökök egy másik pályázó, Weber Antal tervét találták a legmegfelelőbbnek, ezért ő kapta a megbízást. Weber pályázati tervsorozatát sem ismerjük, de az idetartozó távlati képet Ybl Ervin említi a Weber Antakól 17 szóló tanulmányában. A leírás alapján szinte biztosra vehető, hogy ez a lap azonos azzal, amely éppen Ybl Ervin ajándékaként került 1956-ban a Kiscelli Múzeum £ 18 Építészeti Gyűjteményébe. Ezt a tervlapot tekinthetjük az épület legelső homlokzatváltozatának.19 A másik pályatervhez hasonlóan ez is a József nádor tér felől ábrázolja a házat, itt is négyemeletes, a sarkokon és a Wurm utcai homlokzat középtengelyében rizalitokkal tagolt épülettömböt látunk. A Dorottya utcai kapu felett és a rizaHtok második és harmadik (!) emeleti ablakai előtt széles erkélyek húzódnak. A homlokzat minden nyílása félköríves záródású, az első emeleten féloszlopokkal keretezettek és aedikulás záródásúak, felettük az ablaknyílásokat egy- és kétemelet magas pilaszterek választják el. A legfelső emeleten már ezen a tervlapon is félköríves záródású ikerablakok láthatóak. Az erőteljes, konzolos zárópárkány felett alacsony attika, középtengelyében címerrel. Ezen a homlokzaton kizárólag neoreneszánsz részleteket látunk, hellenizáló elemek még nem jelentek meg, nincsenek egyenes záródású fülesablakok, a homlokzatokon körbefutó triglifes metopé is hiányzik. Rövid idővel a pályázat lezajlása után 1872. június l-jén kelt a Takarékpénztár által megvásárolt telken álló ház „lerombolására s helyébe a csatolt terv szerint szándékolt új négyemeletes ház felépítésére" szóló engef 20 * • * » dély. Az épület beadványi és későbbi, véglegesnek tekinthető tervei csak másodlagos forrásokból ismertek. A Takarékpénztár száz éves történetét 1946-ban feldolgozó tanulmány illusztrációi az épület homlokzatának és 21 egyik metszetének eredeti, aláírt tervei. A metszet a megépülthöz hasonló alaprajzra utal, a homlokzat azonban eltér mind a pályázati perspektivikus képtől, mind a megvalósult épülethomlokzattól. A pályázati tervhez képest több feltűnő változást látunk: a második és harmadik emeleti ablakok egyenes záródásúak lettek, a Dorottya utcai kapu fölötti, valamint a rizalitok Wurm utcai oldalára tervezett erkélyek pedig eltűntek. Megjelent viszont az első emelet feletti trigkfes metopé, szintén új elem a homlokzaton a zárópárkány alatt körbefutó * • / r 22 > • • r növényi mintás fríz, és a rizalitok második emeleti ablakai feletti girland. A terveken ábrázolt épület tehát még nem azonos a megépült változattal. A lapok jelzéséből (baka lent: „Weber Antal építész mint tervező", csak a metszeten jobbra lent: „Pesten 1872") arra következtetünk, hogy ezek lehettek a beadványi tervek. A házról írt ismertetés a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében jelent meg 1879-ben.2 A mellékletként közölt ábrázolások nem az eredeti tervek másolatai, hanem illusztrációk, tehát feltételezzük, hogy elkészítésükkor a 15 Ybl Ervin írja Hauszmannról: „Első épületei, a Damjanich utcai, emeletes Hirsch-házak ornamentikájukban inkább a romantikára következő, rövid életű hellenista törekvéseket árulják eL de az édikulás, szegmentíves ablakok, a bábos erkélyek már reneszánsz jellegűek. A Tüköry-palotában és az Erzsébet téri kioszkban a hellenista elemek szinte elenyésznek, az épületek berlini jellege azonban nyilvánvaló." YBL 2002. 93. p. 16 HAJDÚ—Rn'OÓK 1995.12-72. p. 17 A pályázati tervekről csak annyit tudni, hogy néhány lapjuk majd harminc év múltán szerepelt a Képzőművészeti Társulat 1899-es Tavaszi Kiállításán. KATALÓGUS 1899. LX. terem, 373-es, 375-ös tétel, X. terem, 496-os tétel. 18 A távlati képet tévesen Weber Henriknek tulajdonították, BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjteménye, ltsz.: 56. 53.1. 19 Képét lásd a színes táblák között. 20 BFL Tanácsi iratok, IV.1407.b 17977/872. számú ép. eng. 21 LESTYÁN 1946. Keresztmetszet 318. p., Dorottya utcai homlokzat 319. p. A szerző az illusztrációk forrását nem közli. 22 Ezt a motívumot később a Fuchs Gusztáv számára tervezett Andrássy út 33-as számú Webet épületen láthatjuk. 23 NEY 1879. 31—34. p.
