Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Marótzy Katalin: Egyedi vonások a fővárosi neoreneszánsz építészetben —Wéber Antal munkássága

Palladio vicenzai épületét, a Palazzo Valmaranát idézi. A főhomlokzat ívekkel plasztikusabbá tett középrésze a Halász- és a Szerb-ház kompozíciós megoldásának fel­nagyított változata, de az egész épület már nem hordoz­za azok könnyedségét. A kompozíciók történeti előképek szerinti tárgyalása felveti a kérdést, hogy egy 19. századi építész milyen for­rásokból ismerte ilyen alaposan az itáliai reneszánsz épí­tészetet. A kortársakhoz hasonlóan Wéber Antal eseté­ben is nagyon fontos szerepet játszottak tanulmányai a piaristáktól a bécsi Akadémiáig.64 A korabeli felsőfokú építészképzés gyakorlatában a tervezést is a történeti formákon keresztül oktatták, így nem csak elméleti tu­dásként, hanem készségszinten ismerték a reneszánsz építészetet. A kiváló iskolákon túl Wéber gondolkodó tervezői hozzáállását alapvetően befolyásolhatta, hogy a forradalom leverése után tanítani kényszerült, ami a tu­dás elmélyítésének egy újabb szintiét adta. Természete­sen nem lehet figyelmen kívül hagyni a szakirodalom — bevezetőben már errűített — fejlődését sem. A rendszere­sen megjelenő két folyókat — a Bauzeitung für Ungarn és az Építési Ipar - a korábbiaknál sokkal gyorsabb infor­mációáramlást tett lehetővé, és a szaklapok mellett egyre több, gazdagon illusztrált külföldi szakkönyv is eljutott az építészek magán- és közkönyvtáraiba. Wéber Antal saját könyvtára kiemelkedő gyűjtemény volt, tele törté­neti és kortárs munkákat bemutató művekkel,65 tudásá­nak mélységéről az épületek mesélnek. A Wéber-féle neoreneszánsz talán legnagyobb érté­ke, hogy miközben a reneszánsz előképekhez fegyelme­zetten és tudatosan viszonyul, építészete mégsem válik Wéber Antal: Tudományegyetem Állat- és Ásványtani Intézet 1881-1884 akadémikussá. A homlokzatok — a kortársak alkotásai­hoz viszonyítva — nagyon plasztikusak, a fény-árnyék já­tékot a párkányok finom alkalmazásán kívül oszlop­gerendás, vagy Palladio-motívumos elemekkel és az épü­letnlasztika gazdag alkalmazásával éri el. Alkotómódsze­rében a reneszánsz előképeket a primer formák szintjén pontosan veszi át, a homlokzati kompozícióba azonban egyedi ízlés és rend szerint illeszti be a részleteket, mi­közben annak karaktere vitathatadanul reneszánsz ma­rad. Építészete egyrészt intellektuáMs jellegű, a részletek egymáshoz és a kompozícióhoz való viszonya átgondolt, a belső rendszer minden esetben szigorú, másrészt a szoros rendszeren belül az építészeti megformálás krea­tív, így elkerüli az unalmas, száraz hatást. 64 Hosszabb ideig tartó itáliai tanulmányútjáról nincs tudomásunk. 65 Wéber Antal könyvtáráról részletesen: MARÓTZY 2006.

Next

/
Thumbnails
Contents