Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Gábor Eszter: A neoreneszánsz építészet léptékproblémáiról

Andrea Palladio: A Villa Rotonda alap- e's metszetrajza Vicenza, 1566 Gottfried Semper: A Villa Rosa földszinti alaprajza Drezda, 1838 ján egy háromemeletes ház legnagyobb megengedett magassága 21 m volt, egy négyemeletesé — ez volt a megengedett legnagyobb épületmagasság — 25 m.) A Villa Rotonda főemeletének belmagassága 7 m, a középső köralapú terem átmérője 10,5 m, magassága a kupola indításáig 14 m, ehhez hozzáadódik a kupola 5 m-e, tehát összesen csaknem 20 m. A négyoldali portikusszal görögkeresztet formázó alaprajz a falakon belül csaknem kilencosztású, középpontjában a már említett kör alapú teremmel. A villa a Rudolf Wittkower által elemzett palladiói geometria egyik csúcsteljesítménye.4 Vitathatadan, hogy ez az épület inspirálta a neoreneszánsz atyamesterének, a német Gottfried Sempernek korai főművét — a második világháborúban elpusztult -drezdai Villa Rosát (1838-1839). A villa alapelrendezése itt is a kilencosztású térhez igazodik, középen itt is kupolával fedett, két szint magasságú centrális tér, adott esetben oktogon volt. (A méreteket itt is csak fenntartással tudom meghatározni, a tervrajzon alkalmazott „Dresdner Elle"-t a „drezdai könyök"-öt 57,52 cm-rel számolva.) A villa befoglaló mérete 20,7 X 23,6 m, a terem átmérője 8 m, a földszint belmagassága 4,2 m, az emeleté 4 WITTKOWER 1986. 85-90. p.