Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Sisa József: A neoreneszánsz Európában és Magyarországon — vázlatos áttekintés
Lukse-Fábry Béla: Kendefjy-kastély, Kemjesd 1871—1875 Lyka-ház, 1875—1877) is tervezett ebben a modorban, ám ezek tagozataikban és ornamentikájukban, s nem forma- és tömegalakításukban idézték a német reneszánszot. Ugyanebben az évben emelte viszont Petschacher Gusztáv az Andrássy úton a Wenmger-villát,49 amely festői tömegalakításával és részleteivel valóban megfelelt a szóban forgó modor kritériumainak.50 A következő évtizedekben a német neoreneszánsz a kastélyépítészetben, illetve — ahogy például több nagykörúti bérpalota tanúsítja - a városi lakóház-építészetben is polgárjogot kapott. A magyar historizmus építészetében azonban az olasz neoreneszánsz képviselte a fő vonulatot, lényegé-48 V. Kecskeméti utca 3 - Királyi Pál utca 4.; V. Párizsi utca 1 - Váci utca 28. 49 VI. Andrássy út 126. 50 YBL 1953. 179. p. Schmahl Henrik: Schossberger-há\ a Nagykörúton, részlet, Budapest, 1886 ben ez nyomta rá a korszakra a bélyegét. Az első idők visszafogottabb architektúráját leginkább a quattrocento, az érett (akadémikus) historizmus mintegy két évtizedét a merészebb, nagyobb formákat felvonultató cinquecento építészeti megoldásai határozták meg. Az óriás oszloprendek alkalmazása, a monumentális formák erősödése egyúttal továbbvezetett a neobarokk irányába. Ami a történeti előképeket illeti, az alapot a római és a firenzei reneszánsz képezte, de mellette erőteljesen érvényesült más itáliai régiók, leginkább a palladiánus és általában a velencei-venetói architektúra építészeti ízlést formáló ereje is.31 A reneszánsz nem-olasz variánsai messze nem jutottak meghatározó szerephez: később is jelentkeztek, és a 19. század utolsó egy-két évtizedében csekélyebb produktumaikkal gyakorlatilag beleolvadtak a késő historizmus stüuskavalkádjába. Ez az az időszak, amikor az olasz neoreneszánsz is fokozatosan megszűnt a magyar építészet meghatározó tényezője lenni. 51 ZÁDOR1970. 52 Köszönöm Anne Georgeon-Liskenne-nek és Stefan Muthesiusnak a tanulmány megírásához nyújtott javaslatokat és információkat.
