Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Rostás Péter: A Budavári Palota Hunyadi-terme

Pákei La/os: Kandalló a kolozsvári Wolphard-haybol, felvételi rajz 1890-es évek nác, aki a budai palota kápolnájának oltárképét, továbbá a Szent István-terem majolika-képeit alkotta, valamint Pákei legjobb barátja, Fadrusz János is, akinek naphegyi fi•r

f • fi / * 20 villáját a kolozsvári építész tervezte 1895-ben. A Budavári Palota nagyszabású átépítési munkái közben többféle terv is született a Hunyadi-terem plasztikai díszítésére vonatkozóan. Fölmerült többek között az akkor a bécsi udvari múzeumban őrzött Mátyás- és Beat, r , , 21 rix-portrék másolatának elhelyezése. Hauszmann mégis a kolozsvári szobor kissé szerencsédenül ható kicsinyített mása mellett döntött. A magyarázatot keresve két okot említenék. Az egyik az egyszerű nepotizmus: a kicsinyített szobor modellálója, Fadrusz özvegye, Deréky Anna a századvég vezető történészének, Pauler Gyulának volt az unokatestvére.22 Pauler a korszak szoborbizottságainak állandó részvevője volt, és a Budavári Palota Szent István-terme majolika-23 kép-sorozatának ikonográfiáját is neki köszönhetjük. Ha azonban valamivel elvontabb összefüggéseket keresünk, akkor a kicsinyített Mátyás-szobrot a palota „nemzeti" szárnyában a szeparatista nacionalizmusnak Pákei Lajos: Ajtókeret részlete a kolozsvári Wolphard-házból, felvételi rajz, 1S90-es évek tett gesztusként értékelhetjük. A Mátyás-emlékmű Kolozsvárott politikailag kétszeresen is kényes alkotás volt, mindjárt a kezdetektől. Egyfelől már a szoboralap gyűjtésekor összecsengett a Mátyás-kultusz Habsburg-ellenes, kurucos szólamával. A király nem is jelent meg az avatási ceremónián, mert tartani lehetett attól, no

|v az ünnepély Habsburg-ellenes demonstrációvá fajul. És valóban, a Gott erhaltet játszó zenekart a tömeg a magyar himnusz és a Kossuth-nóta éneklésével kontrázta, úgy, hogy a rendőrök kardlapozva oszlatták a tüntetőket. 20 SZENT-MlKLÓSY 1943. 214-215. p.; HADIK 2002. 110-112. p. 21 ROSTÁS 2001. 500-502. p. 22 Pauler Gyula édesanyja Deréky Sarolta volt, akinek István nevű testvére volt Deréky Anna édesapja. 23 BFL n.3.a (Királyi Várépítési Bizottság ülésjegyzőkönyvei), az 1898. április 5-i ülés jegyzőkönyve. A majolikaképeket Roskovics Ignác festményei alapján a Zsolnay gyárban készítették. 24 MIKLÓSI SIKES 1998. 122. p.