Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Rostás Péter: A Budavári Palota Hunyadi-terme
Faragó Ödön: Az ún. parasztház enteriőrje, 1902 fekvő. A Mátyás-templom frissen restaurált Mátyás-tornya, a kolozsvári, ugyancsak akkoriban restaurált, és Erdélyi Múzeumnak berendezett Mátyás-ház, a vajdahunyadi, úgyszintén nemrég purifikált Hunyadi-vár egyaránt gótikus stílust indokoltak volna. Henszlmann Imre 1861-ben az akadémia épületének stílus vitájában még úgy érvelt, hogy a gótika kéz a kézben járt történelmünk kimagasló korszakaival, és többek között Mátyás is ebben a stílusban építette budai palotáját.9 Ráadásul a kkályi palota építése közben feltárt gótikus nagycsarnokot Mátyás lovagtermeként azonosította a régész és művészettörténész szakma, és 1897-ben még ennek a rekonstrukciója volt előkányozva.10 Ám Hauszmann végül mégsem gótikus, hanem reneszánsz termet tervezett. Miért? A főépítész saját meghatározása szerint a termet — nyilván Vasari ismert elbeszélését alapul véve a Mátyásnak faberakásos ládát készítő firenzei legnaiuolóról11 -Benedetto da Maiano korai reneszánsz stílusában alkotta 12 meg. A berendezésben, a falburkolaton azonban nem látunk olyan elemeket, amelyek ismertek lennének 9 HAJNÓCZI 1985. 85-89. p. 10 Híradás a leletről és a tervekről: Századok, 31 (1897) 660. p; Ybl Lajos várkapitány jelentése a terem középpillérének előkerüléséről: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Obersmofmeisteramt, r79/B/2 2.249. 11 Giorgio Vasári: Le Vite de' piú eccelenti architetti, pittori, et Benedetto da Maiano oeuvre-j ében. Ellenben az erdélyi cinquecento emlékek, amelyek műemléki kutatása és muzealizálása éppen az 1890-es években kezdődött, erős hatást gyakoroltak a Hauszmann-koda tervezőké. Elsősorban a kolozsvári főtéri ún. Báthory- vagy Wolphard-Kakas-ház kőfaragványai relevánsak szempontunkból, mivel az akkori kutatás ezek kőfaragómesterének tulajdonította a gyulafehérvári Hunyadi-skemlék restaurálását, amelyben a 16. századi mester tudatosan igyekezett volna a 15. század stílusában dolgozni.13 Éppen ezt az eljárást tapasztaljuk a budai Hunyadi Mátyás-terem kiala-Gyórgyi Géza: Ajtó a Hunyadi-teremből, 1903 scultori italiani, da Cimabue insino a' tempi nostri, Firenze, 1550, 504-505. 12 HAUSZMANN 1900a. 29. p.; Magyar Pályázatok, 3 (1905) 8. sz. 27. p. 13 BALOGH 1985. 153-158. p.
