Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Pandur Ildikó: Kovácsoltvas-művesség és neoreneszánsz Budapesten
Jungfer Gyula: A Batthyány-palota lépcsőkorlátja, 1886 körül évek elejéig volt jellemző. A MiUenniumi Kiállítás idejére látványosan csökkent az ilyen stílusú tárgyak száma, kivételt talán csak a kisebb díszműáruk jelentettek.26 És éppen ennek a kiállításnak az alkalmával mutatták be képsorozaton Jungfer Gyula 1892-ben fölépült Városligeti fasori villáját, amelyet Meinig Arthur tervezett német reneszánsz stílusban. Feltehetően ide rendelte meg Jungfer a nürnbergi Fleischmann-cégtől azt a neoreneszánsz kályhát, amely ma a Nagytétényi Kastélymúzeumban látható. A cég, elsősorban a neoreneszánsz berendezési darabok specialistája, árukatalógusában reneszánsz enteriőröket és iparművészeti termékek gazdag választékát kínálta. így Jungfer esetében joggal tételezhető fel bizonyos személyes vonzódás is a reneszánsz stílus kánt. 28 Petschacher Gusztáv, a „neoreneszánszmester' neve a korszak vasműves emlékekői szólva sem hagyható emH-fi * 29 tétlenül. Terveit (például kovácsoltvas díszpánt, vagy a köröndi sgraftitós bérház rácsos kapuja30 ) több esetben Jungfer Gyula: A Harkányi-palota lépcső korlátja, 1883 körül Jungfer Gyula kivitelezte. Közéjük tartoztak egy neoreneszánsz épület kovácsoltvas díszei, amelyeket a kortársak igen nagyra tartottak. Ez a Wodianer Albert báró számára 1889-ben épült és az 1940-es évek elején lebontott palota az egykori 26 iy A modern vasmunkák köpött a renaissance stílus korántsem volt oly mértékben képviselve, mint a régi vasmunkák köpött, a mit annak tudhatunk be, hogy a szorosabb értelemben vett renaissance stílus az újabb időben divatját múlta.'''EDVI 1897b. 191. p. Ugyancsak a neoreneszánsz stílus dominanciájának elvesztéséről: ,Ak. építészetben uralkodó változatos ízlés miatt a modern vasművesség a román stílustól kezdve egészen az ampirig az összes stílusokat kultiválja s a jelesebbnél jelesebb alkotások egész sorozatára futathat." "EDVI 1898. 71. p. 27 Iparművészeti Múzeum Ltsz. 53.3233 28 YBL 1932 166. p.; Uo. 172. p.: „Ilyen művész w^ a származású Petschacher Gusztáv (1844-1890), aki Ybl Miklós mellett legjelentősebb mestere volt a magyarországi neorenaissance stílusnak. " 29 Műipari mintalapok: Kovácsoltvasmunkák. Budapest, 1884. 2. lap. 30 EDVI 1898. 124. ábra és 72. p. Közeli analógiája az Andrássy úti Régi Műcsarnok lépcsőelzáró rácsa.
