Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Vadas Ferenc: Neoreneszánsz a Rózsák terén
Nevezhetjük-e neoreneszánsz térnek a Rózsák terét? Úgy gondolom, hogy nem, noha térfalait zömmel neoreneszánsz épületek alkotják. Neogótikus térnek sem hívható, habár központi épülete neogótikus. Historizáló téralkotás, amelynek architektúrája a historizálás több kányzatát is képviseli. Kezdetben zömmel középületek épültek a térfalba, lakóházak csak később. A századfordulón lett az, aminek első pillantásra látszik: templomtér. Ipari épülete volt a térnek (a Hágí),38 kereskedelmi funkciójú soha. (A baromvásár nem kívánt épített környezetet.) Az itteni neoreneszánsz fő értéke a változatosság. Mindegyik épület önálló karakter, mégis harmonizálnak egymással. Valamennyi másod- és harmadvonalbeli építész alkotása, ebből is adódik kis- és külvárosias hatása. Házai az elmúlt évszázadban összeértek, talán remélhető, hogy építészeti karakterét, amely szinte változatlanul megőrződött vagy helyreállíttatott, a jövőben sem veszíti el. Ablakkeretezés résiste a Teltsch-ház Rózsák tere felőli homlokzatán Försterné bérházának homlokzati részlte 38 A Paulheim-ház pandanja a Huszár utca páratlan oldalán, a Rózsák tere sarkán 5 parcellázás-kori telken épült, eredetileg részben lakó, részben ipari funkcióval. Működött itt gépgyár, később zongoragyár, majd elektrotechnikai gyár, cipőgyár, míg végül 1910-ben a Haggenmacher kőbányai és budafoki sörgyárak részvénytársaság tulajdonába került, mely városi főraktárát rendezte itt be. Pártázatos reneszánsz stílusú jellegzetes homlokzatát Friedmann Ernő tervezte és Havel Lipót cége kivitelezte 1935—1937-ben, már a Dreher-Haggenmacher-Első Magyar Rés%venyserß^de Részvénytársaság számára. Építéstörténete: VADAS 2002.
