Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Vadas Ferenc: Neoreneszánsz a Rózsák terén

Steinberg Alfred: A Holub-ház homlokzatterve, 1883 nütt egyformán füles keretezésűek). Ezt az épületet többször is átalakították a 20. század eleién. Először 32 Steinberg 1901-ben, azután Vida Arthur tervező és Kende Ignác építőmester az új tulajdonos Weil Camilla szamara 1907-ben,33 majd

1909-ben Sárkány Ervin Ottó műépítész és Pucher István építőmester.34 Az utóbbi beavatkozást a funkció átmeneti, részleges módosulása indokolta. Négy lakás területén három tantermet alakítottak ki a VII. kerületi kereskedelmi iskola számára. Lakóházban iskoláknak bérelni helyiséget gyakori eljárás volt rajzú bérházban zömmel kétszobás lakásokat alakítottak ki, csak a tér felőH, levágott sarkon háromszobásakat A homlokzatok vakoltak, az első és a második emeleten kereteit ablakok nyílnak (az elsőn timpanonosok váltakoznak szemöldökpárkányosakkal, a másodikon minde-Steinberg Alfréd: A Holub-ház második emeleti alaprajza, 1883 A Yiolub-Weil-ház a Rózsák tere felől a 19. században, persze csak átmeneti időre. Nyilván itt is erről volt szó. Noha ezt a provizórikus elhelyezést csak két évre szánták, az 1913-as újabb átalakítás idején 35 még mindig ez volt (az egyik) funkció. A több mint 120 évig kétemeletes ház a közelmúltban háromemeletesre bővült: tetőterét beépítették, homlokzatán immár új attikaemelet húzódik a főpárkány alatt. A Holub—Weil-ház pandanja a protestáns árvaház túloldalán, az Izabella utca és a Dohány utca sarkán 32 Uo. 35 Uo. és IV.1407.b. HL2765/1913. Ekkor Havas Sándor végzett 33 Uo. és rV.1407.b. IH.238/1907. átalakítást Weil Camilla házának kereskedelmi iskola rendeltetésű 34 BFLXV.17.d.329/33779. helyiségeiben.