Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Cs. Plank Ibolya: Dokumentálás vagy fényképezés? Új képek az Andrássy útról
VI. Andrássy út 56. S zaba Judit, 2008 menyi támogatás és háttér nélkül dolgozik, a teljes épületállomány lefényképezését egyelőre nem tudjuk vállalni, pedig mindannyian ezt tartanánk a legértelmesebbnek. Először az Oktogont jelöltük ki határkőnek, de az élet hamar felülírta elképzeléseinket. Az Andrássy út 53. számú épület felújítása miatt már túlmentünk az Oktogonon, sőt elértük a Kodály köröndöt is. A másik kérdéskör a megközektés módjához kapcsolódik. Elfogadtuk, hogy mivel fényképeken mindig jól lehetett dokumentálni a változásokat, ezt a lehetőséget most sem kellene elmulasztani. Kérdés viszont, hogy a város arcai közül melyiket mutassanak be: a dmamikust, az élettel, emberekkel és aktivitással teHt, vagy a „másik várost", ahol az építészet és az architektúra dominál? Ez utóbbi esetben számítani kell arra, hogy a fényképészek óhatadanul izolálni fogják épületeinket azok környezetétől, aminek következtében esetleg túlontúl elhagyatottá válik majd a táj képe. Az Andrássy úton, ahol manapság igen sok minden történik, ezt az elvet se tehetjük kizárólagossá. El lehetne indulni akár Atget példája nyomán, aki egész életében Párizs építészetét katalogizálta.22 Képein azt látjuk, hogy az ő mintája is az üres város, de mégsem váltak érdektelenné a képei, mert rengeteg információt tartalmaznak, és tele vannak rejtélyekkel. Részben azért, mert rnindenki tudja, hogy egy város csak ritkán üres és ember nélkük. A francia fényképészt legalaposabban jellemző Walter Benjamin egyik meglepő állítása szerint Atget úgy fényképezte az elha-21 Franki AHona fényképész mestere annak, hogy miként lehet a tetni. FRANKL-ZEKE 2003. városi tájat és a régi épületeket a részleteken keresztül megismer- 22 ATGET 2007.
