Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Cs. Plank Ibolya: Dokumentálás vagy fényképezés? Új képek az Andrássy útról
Módszertani fejtegetések A fényképezés módszertanának átgondolása alapkérdés, hiszen a város átalakítására tett jelenkori kísédetek megértése nem képzelhető el gondolkodtató és kreatív képek nélkül. Ahogy Pierre Nora írja, a múltra való emlékezés-13 hez a közösségnek bizonyos eszközökre van szüksége. De mke is kell emlékezni? Többek között arra, hogy miközben folyamatosan nő a védett házak és városnegyedek száma Budapesten, soha nem látott mértékben tűnnek el a nem védett épületek — sokszor egész utcák és épületegyüttesek — a térképről. Történészek számára evidencia, hogy egy épület története nem csak addig követhető, amíg áll a ház, hanem még utána is.14 Gyakodatilag mindaddig, amíg hiteles infonnációnk van a helyről. Különösen akkor válik nyilvánvalóvá, hogy képek nélkül elképzelni sem tudjuk az adott objektumot, ha az már megsemmisült, a változásokat pedig végképp lehetetien rekonstruálni nélkülük. Marosi Ernő szerint, a modern műemlékvédelem egyik fő törekvése az egyes emlékek egyedi történetének feltárása és a változások nyomon követése.15 A fényképezésnél jobb eszközt ma sem tudunk erre. Amikor egy épület, vagy egy kép történetéhez személyes élmények és emlékek is kapcsolódnak, akkor még többet megérthetünk abból, amit látunk. A képek azonban nem adnak választ minden kérdésre, még akkor sem, ha az ábrázolt téma könnyen felismerhető. A rokonszakmák álláspontjának áttekintetésére most nincs mód, de azért Nagy Zitához hasonlóan én is szóba hozom az antropológiai megközelítést, mert a kultúratudományban a fénykép használatának kutatása kapta az utóbbi években a legnagyobb figyelmet. A fotóantropológia a mienkhez hasonló alapállásból kezdett foglalkozni az alkalmazott társadalomtudomány és a kortárs fotóművészet lehetséges kapcsolatával. „Az antropológiai fotográfiák nem egyszer művészi érzékenységgel, emotiv többlettel, kompozíciós és formanyelvi kidolgozottsággal tálalják tárgyukat, így a »mutirgy« rangjára emelkedhetnek, ahogyan a kortárs művészfotók viszont nem egyszer megdöbbentő dokimientarizmussal, sokkolóan realisztikus pontossággal operálnak, ami által a társadalmi valóság kvázi-tudományos leleplezésében vállalnak szerepet."1 A fotóművészetben a leggyakrabban a szubjektív dokumentarizmus kapcsán merül föl, hogy a fotó tulajdonképpen mit és hogyan dokumentál.17 Sok fényképészt foglalkoztatott a fotó, mint művészi kifejezési forma. Lucien Hervé például egész életében az építészeti formák fényképezésének autonóm lehetőségeit kutatta. Amerikai kortársa, Ezra Stoller viszont egyik interjújában azt vallotta, hogy ő soha semmit nem akart kifejezni, mert ami az adott épület szempontjából döntő és lényeges, azt az építész már kifejezte. O inkább a teret, de még inkább az időt tartotta az építészet és az építészec * ' * 18 * ti fotó esszenciáks elemének. Elgondolkodtató Richard Neutra véleménye, aki azt állította, hogy „az építészetet sosem lehet igazán jól fényképezni. „.... Az építészet sosem vákuumban áll, hanem egy történelmi vagy (és) földrajzi tájban, amelyet vele együtt, sok-sok asszociáció sűrű fonadékában élünk át. Ezekből semmit sem lehet lefényképezni." Lehet, hogy Neutrá- nak igaza van, de könyveinek képanyaga éppen az ellenkezőjéről tanúskodik. A 20. századi modernizmus korszakát azért emktettem, mert az építészeti fotográfia történetében új fejezet nyílt az 1920-1930-as években. Az építészek a 13 ASSMAN 1999. 14 1951-ben a városkép javításának szándékával és a több épület együttesében rejlő értékek felismerése és megmentése érdekében kezdték meg a magyar települések városképi és műemléki vizsgálatát 15 MAROSI 1996. 9. p. 16 Vizuális antropológia projekt: kísérlet, értelmezés és (reprezentáció. (Összeállította: Frida Balázs és Tóth Vilmos. A projekt további résztvevői: Bán Dávid, Blahó Györgyi, Bressel Dezső, Csajbók Anita, Dobrik Rezső, Illés Péter, Mihalkó Viktória, Szőke Orsolya és Tolvaly Orsolya.) http://www.anthropohs.hu/egyesiilet/projckt_vizual.html 17 Az NKA Fotóművészeti Kollégiumának támogatásával megindult a jelentős életművel rendelkező fényképészek életművének feldolgozása, mert a személyes dialógusok révén jobban megértjük, hogy egy kép miért és hogyan készül. Ixl: www.rev.hu/fotographers. A társadalomtudományon belül szintén nagy jelentőséget kap a fénykép, mint dokumentum. GYURGYÁK JÁNOS: Magyarország képekben című most megjelent háromkötetes műve gyűjtemények mélyén őrzött képek tucatjaival illusztrálja a történelmi folyamatokat és eseményeket, de említhettem volna a konferenciának helyet adó intézmény 56-os kiadványát is, amelyben a fénykép szintén főszerepet kapott. CSIFFÁRY 2006. 18 NAEGELE 1998. 19 NEUTRA 1985.
