Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Cs. Plank Ibolya: Dokumentálás vagy fényképezés? Új képek az Andrássy útról

VI. Andrássy út 79. S^abó Judit, 2008 mérésekor az átélés időfolyama annál nagyobb, minél gazdagabb múltat foglal magába".7

Az

idő múlásának értéknövelő hatása a műemlékek esetében teljesen egyértelmű, de mint láttuk, a fényképeknél is hasonló mechanizmusok működnek, akár a kép témája, akár a fénykép tárgyi mivolta felől közektjük meg a kérdést. Úgy vélem, hogy a fényképezést és az építészetet a legerősebben az idő problematikája köti össze. A fényképek kettős természete Régóta foglalkoztat a dokumentatív és a művészi fényképezés kérdése, mert a leggyakrabban úgy beszélnek a téma egyik feléről, mintha a másik nem is létezne. A fényképezés kettős természete az, ami miatt nem tar-7 GRANASZTÓI 1966. 214. p. torn indokoltnak a tudományos és a művészeti módszerek szigorú szétválasztását. De mit értünk a fényképezés kettős természete alatt? A vizuáHs művészeteket az antropológus szemével vizsgáló Jacques Maquet felfogásában az építészet létformája a mindennapi tapasztalat szintjén ragadható meg a legerőteljesebben, és ebből következik az élményszerű és az esztétikus megjelenítés igénye is az építészeti alkotások ábrázolásakor. Amennyiben el tudjuk ezt fogadni, akkor talán könnyebben lehet válaszolni az olyan kérdésekre, amelyeket rendre föltesznek a házak lakói, amikor fényképészt látnak: „Mit kell ezeken fényképezni? Miért nem bontják már le inkább az egészet?" Más vélemények pedig így hangzanak: „Sohasem gondoltam volna, hogy a mi házunk ilyen szép!" 8 MAQUET é.n.