Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Nagy Zita: A berendezett város - Fotográfusok az Andrássy úton (1875—1925)
KJös% György: A^A.ndrassy út a Nagymenő utca kereszteződésénél, 1883 előtt talán még abban is elbizonytalanítják, hogy melyik irányba is tekint pontosan.6 Balra, a Nagymező utca túloldalán a „hétházat" látjuk.7 Kioszt köti a korabeli technika. Az úton elvonuló járókelők suhanó alakjait a hosszú, 20-30 másodperces expozíciós idő miatt még nem tudja felvételén tartani, ezért a tér életre keltése és az arányok érzékeltetése kedvéért néhány staffáz s alakot állít a járdaszegélyre. Képét az aranymetszés szabályainak megfelelően komponálja meg. Az eredmény szabályos, nagykönyvbe illő. Klösz később többször, több változatban is megismétli. Az itt látható verzió épp a millennium idején, a Fényképészek Szövetkezete8 kiadásában került forgalomba. A kortárs beszámolója szerint a távlattan szabályainak fittyet hányó, a Liget felé szélesedő Sugárút vadonatúj útjai járhatadanok. A kritikát nem csak az utak vagy a „hétház" kapja meg, bőségesen kijut abból a Sugárúti Építővállalat négy mmtavillájának, a „miniatűré-építészet e remekei"-nek is, ahol az elegáns balkonra történő kilépés előtt gondosan be kell onnan emelni a kanári kalitkáját, a reggeH teához fjedig a család kénytelen kisebbik szamovár ját használni. Hogy a szóban forgó épületek valóban rászolgáltak-e a gunyoros élcelődésre, nem tisztünk eldönteni, érdekes megfigyelni viszont, hogy a villákat megörökítő fotográfiák alkotóit a fentiekkel éppen ellentétes szándékok motiválhatták. Klösz a kezdetektől tudatosan, módszeresen dolgozik, ritkán kockáztat. Egy-egy téma megörökítésekor szívesen váltogatja a nézőpontokat, és gyakran lemezt cserél. Képeit legtöbbször rögtön három méretben -nagylemezre, vizitkártya-méretben és az egész korszakban rendkívül népszerű, a térélmény illúzióját keltő szte-KJösz György: Az Andrássy út 132. szám alatti mintavilla 1876 körül reó-változatban is elkészíti. Erre példa az Andrássy út 132. szám alatti tekintélyes méretű saroktelken épült mintavillát ábrázoló felvétele.10 Az Aréna (ma Dózsa György) út — Sugárút találkozásánál álló épületnek létezett sokkal jellemzőbb nézete is, az oszlopcsarnokos főhomlokzat, ám Klösz ezúttal másképpen dönt. A beállítás jól érzékelteti kísérletező kedvét. Keresi a jó, vagyis 6 A fénykép a Városliget felé tekintve mutatja a kereszteződést. 7 A Nagymező utca és a Jókai tér között húzódó „hétház" épületegyüttesének tervezője Unger Emil. SlSA 1984.221-222. p. 8 Az 1873-as bécsi mintára — konzorciumi formában — működő vállalkozás tagjai: Strelisky Sándor, Weinwurm Antal, Mai és Szigeti, Mertens és Társa, Koller (Károly) utódai (Forché Román. és Gálfy), Klösz, ifj. Divald Károly és Goszleth István. Ők a kiállítás hivatalos fényképészei. Mellettük szigorúan csak a kézikamerávaL magáncélra dolgozó amatőrök fényképezhettek a kiállítás területén. Ld. LUGOSI 2002. 71-79.p. 9 HEVESI 1876. 137-138. p. 10 Építési engedélyét 1873-ban adták ki. Tervezője Adolf Gnauth stuttgarti építész, homlokzatának sgrafitto-díszeit pedig — a később az út több épületén is dolgozó — Rauscher Lajos készítette.
