Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Levéltári Nap BFL, 1996 (Budapest, 1997)

Majsai Tamás: Kinek a titka?

ugyancsak nem lebecsülhető jelentőségű egyházpolitikai vonatkozású irategységek. Kutatható az ÁEH mintegy 700 doboznyi, a MOL-ban már elhelyezett iratanyaga. (Kétségtelen, ez utóbbi állag elsősorban azokat az inkább ügyviteli és pénzügyi-gazdasági jellegű dokumentumokat foglalja magában, amelyek kevéssé alkalmasak gyors és látványos történészi eredmények elérésére, információértékük azonban, különös tekintettel a kutatástörténeti körülményekre, felbecsülhetetlen jelentőségű.) Viszonylag könnyen kutathatóak végül a korszak egyházpolitikai folyamatait, s így az ÁEH működését is dokumentáló iratok az egyházi levéltárakban. (Megjegyzem, az intenzívebb érdeklődés híján különösebb idevágó tapasztalatokról nem beszélhetünk.) Az adott irattörténeti szituációban nyújtanak némi, s egyáltalán nem sovány kárpótlást a megyei egyházügyi titkárságok dokumentumai. Kiváltképpen, hogy e szervezetek (a központtal való közvetlen munka- és információs kapcsolatuk folytán) nemcsak egyfajta tükröztetői voltak a Hivatal elvi-politikai gyakorlatának, a felső szintű politikai döntési mechanizmusoknak, hanem azok konkrét körülmények közötti adaptálói, aktualizálói is. (Történettudományi jelentőségük bizonyos értelemben rokon jellegű a regionális kutatások forrásközegeiével.) Külön is meg kell említenem, hogy az állambiztonsági és különféle titkosszolgálati tevékenységek keretében keletkezett dokumentumok — ismereteim szerint — nem részei sem a központi, sem pedig a megyei titkársági archívumok állagainak. Mielőtt azonban tovább lépnék, a jobb megértés céljából hadd szóljak néhány szót az ÁEH legfontosabb történeti és hivataltörténeti összefüggéseiről. 1951-re a kommunista hatalmi berendezkedés lényegében véve minden egyházi alakulatot térdre kényszerített. Gondoskodott arról, hogy az egyes