Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Levéltári Nap BFL, 1996 (Budapest, 1997)

Tyekvicska Árpád: Az ő titkaik, a mi titkaink

gorú titoktartási kötelezettséget vállaló és annak megfelelő, szakértők is vegyenek részt.") Pedig — ez vélhetőleg a szolgálatok vezetői előtt is nyilvánvaló — tetemes mennyiségű irat átadásáról és a Történeti Hivatalban való elhelyezéséről kell gondoskodniuk, hiszen az adatvédelmi törvény szerint adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet és az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak, ellenkező esetben a kezelés jogellenes. Egy másik bekezdés szerint pedig a kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük annak a követelménynek, hogy „felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes" legyen.

1 Ebből következően a célhozkötöttség az adat rögzítésekor, kezelésekor, használatakor is alapkövetelmény. A jogszerűséget pedig az határozza meg, hogy az adat megszerzésének, rögzítésének, kezelésének — beleértve a felhasználást is — célja 1990 előtt jogszerű volt-e. A volt állambiztonsági szervek tevékenységének jogszerűségéről pedig az Alkotmánybíróság már nyilatkozott: „A III/III. Csoportfőnökség (és részben a többi titkosszolgálat) nyilvántartásai mind céljukat, mind tar1) El kell mondani, hogy már az 1949-es Alkotmány is biztosította pl. a lelkiismereti szabadságot és vallás szabad gyakorlását, biztosította a személyi szabadságot és sérthetetlenséget, a levéltitkot, a magánlakás sérthetetlenségét. Ez az 1972-es Alkotmány módosítás után sem változott. Kétségtelen, hogy a volt állambiztonsági szervek egykori tevékenysége megfelelő jogi felhatalmazás nélkül korlátozta, illetve sértette az alapjogokat, illetve jórészt nem volt tisztességes. Más szempontból a volt állambiztonsági szervek irataiban megjelenített tevékenység jelentős része 1990 előtt is törvénysértő volt, hiszen 1972-től az Alkotmány megkövetelte (volna) az alapjogok törvényi szabályozását, az 1987. évi XI. törvény pedig rögzítette a jogszabályok körét és alkotásuk feltételeit. Ez azért lényeges, mert az állam biztonságának védelméről legmagasabb szinten rendelkező 1974. évi 17. tvr. jogszabályokhoz kötötte a belügyi tevékenység rendezését. A titkos eszközökről szóló titkos kormányhatározatok természetesen nem minősülhettek jogszabálynak.