Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Levéltári Nap BFL, 1996 (Budapest, 1997)
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Titkos-e a titkos örökbefogadás?
haladja az örökbeadható gyermekek számát, ezért a várakozási idő igen hosszú. Azonban nem csak hazánkban, hanem Európa-szerte is kevesebb az örökbefogadható gyermek, mint az örökbefogadni szándékozó szülő. Az állami gondoskodásba kerülő 10-14 éves sérült személyiségű gyermekek esetében az örökbefogadásnak már szinte nincs esélye és csak kevés gyermek kerül családba örökbefogadás útján. Azt a kérdést, hogy akár nyílt, akár titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadás az örökbefogadott gyermek irányában titkos-e vagy sem, a Családjogi Törvény nem szabályozza. Az örökbefogadás tényét, — véleményem szerint — a gyermek előtt nyílttá kell tenni, tehát a gyermek korára és érettségére tekintettel meg kell beszélni vele származását, névváltoztatását, családi kapcsolatait. A gyermek informálásának elmulasztása a gyermek személyiségfejlődését, azonosságtudatát zavarhatja. Ennek ellenére nem tartom támogatható megoldásnak, ha a gyámhatóság attól a feltételtől függően engedélyezné az örökbefogadást, hogy az örökbefogadó majd, amikor megfelelőnek látja az időt, fel fogja világosítani a gyermeket az örökbefogadásáról. Az örökbefogadás a szülővé válás különös formája, ezért nagyon fontos, az örökbefogadó szülők alkalmasságának a kérdése. A Családjogi Törvény az örökbefogadók oldalán csak a legsúlyosabb hiányosságokat — szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya, cselekvőképtelenség, vagy korlátozott cselekvőképesség — jelöli meg kizáró okként és nem állapít meg olyan konkrét szabályt, hogy az örökbefogadó csak olyan személy lehet, aki alkalmas a feladat ellátására. Úgy gondolom, hogy az örökbefogadó alkalmasságát a fentieken kívül számos más tényező is befolyásolhatja, ezért a gyámhatóságnak további részletes és körültekintő vizsgálatot kell lefolytatnia, beleértve a felek va-