Kossuth Lajos alkotmányterve (Budapest, 1994)

Nem véletlen, hogy Kossuth eszméi irritálták a hazai konzervatívizmus erőit, s azokat a liberálisokat is, akik kompromiszszumot kötöttek a feudális indíttatású hagyományőrzés letéteményeseivel. Az irritáltság nem csak abból adódott, hogy Kossuth legalábbis 1849-től - elég határozottan képviselte Magyarország függetlenségének elvét, ami értelemszerűen megkérdőjelezte a kiegyezés államjogi szerkezetét. Kossuth maga is érzékelte, hogy az ország függetlensége a maga tiszta értelmében az adott korszakban nehezen érvényesíthető, s ez is szerepet játszott abban, hogy a Dunai Szövetség gondolatában egy konföderációs modellt fogalmazott meg. A konzervatívok s a velük kompromisszumra lépett liberálisok számára az igazán zavaró elemet az jelentette, hogy Kossuth következetes liberális felfogása a politikai demokrácia kivételes erejű szószólójává tette őt. Valójában a demokratikus gondolatrendszer, s politikai érvényesítésének lehetősége riasztotta Kossuth ellenfeleit - s persze legfőképpen az, hogy a nemzeti és a demokratikus értékek szétválaszthatatlan ötvözete jelenik - jelent - meg a honi politikai palettán. Szerteágazó, az adott kereteket szétfeszítő feladat lenne Kossuth politikai filozófiájának teljes értékű kifejtése. Felfo-