Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993)

Kádár Zsuzsanna: Az információszabadság kérdései Magyarországon

Az országgyűlés 1992. évi tavaszi ülésszakának 34. ülésnapján, 1992. má33 jus 25-én ebben a kérdésben többek között Tirts Tamás, a FIDESZ-frakció vezérszónoka szólalt fel. A törvénynek a közvetlen előzménye a múlt évben átmeneti jelleggel elfogadott 1991/87. sz. törvény és ez június 30-án le fog járni, ezért a parlament egy erős szorításban van e javaslat tárgyalásánál. Tulajdonképpen a volt Állami Népességnyilvántartó Hivatalt egy "integrált adatbankként" tovább élteti. A FIDESZ azonban csak egy decentralizált nyilvántartást tudna elképzelni. Dr. Hack Péter, az SZDSZ képviselője figyelmeztette az törvényhozókat, hogy pártja már felsorolta, melyek azok a területek - a bíróság, ügyészség, nemzetbiztonság és egyéb - szűk körben, ahol elfogadhatónak tartják a törvényjavaslat szabályait, de azt nem tartják elfogadhatónak, hogy a közigazgatás minden területén egy univerzális azonosító jelet alkalmazzanak. Fekete Pál, az MDI képviselője és más kormánypárti képviselők is Hack Péterrel szemben az általános azonosító mellett érveltek. Dr. Rott Nándor, a KDNP képviselője az ellenzék kifogásait azzal seperte le, hogy nem érti "miért alkotmánysértő az, ha igenis szeretnénk tudni minden egyes állampolgárról, hogy ő kicsoda!" E törvényjavaslat kidolgozására a sokszor idézett alkotmánybírósági határozat következtében került sor, amely megsemmisítette az állami népesség-nyilvántartásról szóló törvényerejű rendeletet és végrehajtási rendeleteit. A kormány ugyanis meg akarta őrizni mind a személyi számot, mind pedig az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatalban őrzött, az oiszág valamennyi lakosát érintő személyiadat-állományt. Többen a személyi szám létének legnagyobb veszélyeként azt jelölték meg, hogy kikerül azok köréből, akiket a törvény lehetséges felhasználóként megjelöl. 33) Lásd: Országgyűlési jegyzőkönyv 17482-17515. lap 82