Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993)

Kádár Zsuzsanna: Az információszabadság kérdései Magyarországon

tosnak egy nem létező törvény szerint kellene eljárnia, figyelembe véve azonban e nem létező törvény ugyancsak nem létező különleges korlátozá­sait." Kőszeg kifogásait más pártok vezérszónokai is hangoztatták. Többen szóvá tették, hogy az AVT nem vonja ki a törvény hatálya alól a természetes személyeknek a mindennapi életvitelhez elengedhetetlen, magánjellegű célt szolgáló nyilvántartásait. A régebbi és fejlettebb demokráciákban sem tökéletesek a törvények, már születésük pillanatában sem, ezért nem is örökéletűek. Számos adatvé­delmi törvényt néhány év után - alkalmazásuk tanulságai alapján - módosí­tottak, sőt, Németországban az első szövetségi adatvédelmi törvény helyett - "élt tizenhárom évet" - 1990-ben teljesen új törvényt alkottak. A német példa egyébként igazolja egyes törvényalkotási területek szoros összetar­tozását, hiszen az új törvény - tulajdonképpen törvénycsomag - az adatvé­delmi törvény mellett felöleli az alkotmányvédelmi, valamint a katonai elhárító szolgálatról, továbbá a hírszerző szolgálatról szóló törvényeket is. A törvényjavaslat általános vitáját az Országgyűlés 1992. évi tavaszi 22 ülésszakának 33. ülésnapján, 1992. május 20-án folytatta. Dr. Horváth József, az MDF képviselőcsoportjának vezérszónoka avval a problematikával foglalkozott, hogy az információ hatalom, mellyel élni 23 is, visszaélni is lehet. "Hazánkban az elmúlt rendszerben nem volt valódi személyes adatvé­delem és nem volt valódi információszabadság." Ez egy hosszú "tanulási 22) Lásd: Országgyűlési jegyzőkönyv 17426-17473. lap. 23) Lásd: médiaháború különböző etapjai, állomásai napjainkban, 1992-1993. fordulóján! Már ez előtt az 1992. május 20-i országgyűlési vita előtt napirend előtti felszólalások sora hangzott el, melyekben Kónya megfogalmazásában "a Magyar Köztársaság elnö­ke a Magyar Rádió elnökének felmentésétnek megtagadásával megsértette a Magyar Köztársaság Alkotmányát." Orbán Viktor szerint Magyarországon hecckampány fo­lyik a médiák elnökei ellen, mivel a kormány a rádiót és a televíziót saját politikai befolyása alá kívánja vonni.

Next

/
Thumbnails
Contents