Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993)

Kádár Zsuzsanna: Az információszabadság kérdései Magyarországon

tudományi Társaság elnöke javaslatot tett egy "informatikai törvény" megalkotására. A javaslatot akkoriban nem találták aktuálisnak! Ez az elnevezés - a személyes adatok védelméről és az információszabadságról készülő törvény fedőneveként - egészen 1988 őszéig megmaradt. Ma ismert nevét először Pozsgay Imre hozta nyilvánosságra.

11 3. 1984-ben a Központi Statisztikai Hivatalban - miniszterelnöki engedéllyel - hozzákezdtek egy "informatikai törvénytervezet" kidolgozásához. 4. 1987-88-ban Sólyom László, az ELTE Polgári Jogi Tanszékének tanára a KSH megbízásából elkészítette az "informatikai törvénytervezet" szabályozási koncepcióját és első szövegváltozatát. 5. 1989. január 26-án a Minisztertanács 3022/1989. sz. határozatával jóváhagyta a személves adatok kezeléséről és a közérdekű adatok 12 nyilvánosságáról szóló törvény elveit. 6. 1989. október 23-án kihirdették az 1989. évi XXXI. törvényt az alkotmány módosításával. Ettől az időponttól kezdve alkotmányos alapjogunk személyes adataink védelme és a közérdekű adatok megismerése. Ugyancsak ekkor került be az alkotmányba az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról is rendelkező fejezet, lehetővé téve, hogy az országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is válasszon. Ez az alapja az adatvédelmi biztos intézményének is. 7. 1990. október 1-én a KSH elnöke megszüntette a számítástechnikaalkalmazási főosztályt, vagyis az adatvédelmi törvény előkészítésé11) A nem publikus javaslattal egyidőben Vámos Tibor a Magyar Tudományban - 1982. 11. sz. - is közzétette idevágó gondolatait. 12) Megjelent továbbá a közgyűjteményekben folytatható kutatások szabályozásáról szóió 118/1989. sz. a. Minisztertanács rendelet, mely tulajdonképpen a 377/1975.1. KM sz. belső utasítás megismétlése, jogszabállyá emelése volt!