Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993)
Majtényi László: Az alkotmányos alapjogok és a kutatás szabadsága
- az államhatalmi, államigazgatási és jogszolgáltató szervek, az állami intézmények és intézetek, - az önkormányzatok és intézmények, - az állami és önkormányzati vállalatok, közüzemek iratai. A tulajdoni kérdéseknél a koncepció helyesen szögezi le, hogy a jogutód nélkül megszűnő jogi személy magántulajdonú levéltári anyagi illetve az örökös nélküli természetes személy irathagyatéka állami tulajdon. Nagy hiányosság viszont, hogy a koncepció meg sem említi az átalakuló, privatizáció alá kerülő cégek iratainak sorsát. Itt világosan ki kellene mondani, hogy az állami cégek iratai a privatizáció, illetve az átalakulás pillanatáig terjedően állami tulajdont képeznek. Az új tulajdonos természetesen joggal igényelheti a privatizáció előtti iratokból is azt, amire a működtetés során szüksége lesz, ám ezeket az iratokat - ha már nem szükségesek az ügyvitelben - vissza kell szolgáltatni a privatizáció előtt keletkezett, állami tulajdonú iratok közé. (Az 1989-es koncepció - szerintem - nem foglalt helyesen állást e kérdésben, de legalább nem hagyta figyelmen kívül. Kimondta ugyanis, hogy a magántulajdonba kerülő vállalatok már levéltárban lévő anyag levéltárban maradnak, míg a vállalat irattárában lévő iratok az új tulajdonos birtokába kerülnek. Nos, ez számomra elfogadhatatlan, hiszen az iratok szétválasztásánál köztulajdonra, illetve magántulajdonra csakis a privatizáció időpontja lehet meghatározó.) A csődtörvényből, felszámolásokból eredő levéltári kötelezettségeket sem említi a koncepció. Már pedig, jól tudjuk, a csődtörvény a felszámolásra kerülő cégek iratait (mégpedig értékest és levéltári szempontból értéktelent egyaránt) a levéltárakba utalja. Úgy a privatizációs folyamat, mind a csődtörvény levéltári feladatai végrehajthatatlanok a kellő feltételek biztosítása nélkül. Szerintem és mások szerint is elkerülhetetlen átmeneti levéltárak létesítése, melyek fenntartását, működtetését részben az állam, részben a felszámolt cégek vagyonából a felszámoló fedezheti. Átmeneti levél-