Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

Az egységes összhatásra irányuló törekvésben is határozottan érvényesül a „magyaros" jelleg. Domináns a tornaterem mennyezetét - geometrikus elrendezésben - díszítő festés stilizált motívumaiban, az előcsarnokban és a lépcsőházban. Másrészt megtaláljuk itt a geometrizáló, a hullámzó szecessziós és a sima vonalakból összeálló formákat is az ajtókon, a lámpákon, a berendezési tárgyakon, sőt a falakat borító tapétákon is.

349

' A Nyolcak másik kiváló festő tagja, Márffy Ödön festette a Kiscelli úti iskola freskóját.

3 ' A csoport művészeit a konstrukcióra építő új törekvések hozták közel egymáshoz, s műveikben - a szecessziótól távolodva - a legkorszerűbb európai (elsősorban francia) stílusok: „a cezanne-izmus, fauvizmus és expresszionizmus szemlélet- és gondolkodásmódja... érvényesül". Művészetüket „a nagy szintézisre, a végső egységre, az átfogó... kompozícióra való törekvés jellemzi,... ezért vágyott a Nyolcak számos tagja freskó-feladatra, ezért fogadott el olyan megbízásokat, amelyek a monumentális falfestészet tágabb körébe tartoztak."

351

' A Márffy-freskó fennmaradt vázlatai és képei arra mutatnak, hogy francia hatások érvényesültek itt is, melyek a merész, koncentrált formákban, a kifejezés újszerűségében, az árnyalatok nagyvonalú kezelésében érezhetőek. A program művészi alkotásainak sorát az iskolákba készített bútorok tervezőinek ismertetésével zárjuk. Ezekről az alkotásokról képek - egy-két kivétellel - nem maradtak fenn, s az iratanyagok száma is alig néhányra tehető,

352

' ezért itt csak jelezhetünk bizonyos tendenciákat. Az iskolák bútorainak tervrajzait készítő művészek többsége kevéssé ismert személyiség, sőt az iratból időnként csak a cég neve tűnik ki, de kiemelkedő, sokoldalú alkotó is szerepel a megbízottak között. Elsőként a Szegényház utcai iskola berendezését tervező Vas Bélát említjük, aki bútoraival 1907-ben mutatkozott be a Magyar Iparművészeti Társulat tavaszi kiállításán, s aki „komoly tudásával, nyugodt ízlése és tektonikus készségével egyike legjobb bútorművészeinknek, s ha külföldön töltött éveinek láthatólag idegen hatását levetkezi, elsőrangú ereje lesz a magyar iparművészet megteremtésének."

353 Vas Béla munkái ezután rendszeresen szerepeltek különböző lakásberendezési kiállításokon, többnyire az európai szecesszió simább formáit alkalmazta, de egy-egy szobáján a magyaros szecesszió hatása is fellelhető.

354

' A Dugonics utcai iskola bútorait Wessely Vilmos tervezte, aki az említett 1907-es kiállításon egy népies indíttatású gyermekszobával szerepelt. A kortárs kritikus ezt fanyalogva fogadta, hiányolta az enteriőrből a „naivitás" szellemét, az ösztönösséget. 55

' Wessely a korszak jeles iparművésze, több kiállításon is feltűnt bútoraival, de tervezett ékszereket, képkereteket is.

356

' Fchérkuthy Bálint tervei alapján készültek a Márvány utcai iskola bútorai, ö is a korszak ismert bútortervezői közé tartozott, s többnyire Dósa Lukáccsal közösen tervezett szobái érdekes vonalúak, a népies szecesszió formáinak és motívumainak hatásáról tanúskodnak, de simább, a funkcionalitás jegyeit mutató enteriőrök is szerepeltek alkotásaik között.

357

' A Mária Terézia téri iskola bútorait a művészeti íróként ismert Czakó Elemér tervezte. Az iratokban szereplő többi bútortervező nem tartozott az alkotók élvonalához, s 358/ sajnos a kiválasztás folyamata és szempontjai sem ismertek. A Vas utcai iskola bútorairól készült néhány képen

359

' látható, hogy a különböző rendeltetésű termekbe változatos, magyaros-népies formákat és motívumokat is felhasználó, egyszerű, szépformájú funkcionális bútorok készültek, s mint az épületbelső leírásánál említettük, itt teljes összhangra törekedett a tervező Lajta Béla. „Néhány bútoron...